Bana József - Katona Csaba (szerk.): Szigorúan ellenőrzött vonatok. Mediawave Konferenciák II. (Győr, 2009)

Tordai Rita: A vasút mint érv a trianoni béketárgyalásokon 175 Szerzőink

Szigorúan ellenőrzött vonatok

képzelni, a franciák delegációjának vezetője, Jules Laroche28 azt az álláspontot szorgalmazta, hogy maga a város, Sátoraljaújhely maradjon magyar területen, de vasútállomása csehszlovák fennhatóság alá tartozzon. A tanácskozások másik szakaszában, májusban már változtattak a perspektíván: ekkor az volt az elképzelés, hogy a Sátoraljaújhely-Csap közötti vasútvonaltól délre húzzák meg Magyarország és Csehszlovákia határát. A végleges rendezésnél azonban viszszatértek az eredeti koncepcióhoz: Sátoraljaújhely városa a határon belül maradt, állomása viszont csehszlovák közlekedési igényeket szolgált ki ezen túl.29 (Nem csak egy város szenvedte el elszakítását vasútállomásától, ugyanez történt szintén a csehszlovák határ mentén Komárom esetében is30). Az eset említése tipikus példája annak, hogy a tárgyalások alkalmával a szövetségesek képviselői egymás között sem egyeztek meg könnyen a lehetséges határvonalak ügyében, így a vasúti kérdéseket illetően közöttük is gyakorta vita bontakozott ki.

Kitűnően illusztrálja a csehszlovák-magyar határ kérdése azt is, hogy az utódállamok számára megállapított területek nagysága nem minden esetben felelt meg az érintettek elképzeléseinek. A Legfelsőbb Tanács31 határkijelölését elfogadva például Karel Kramár32 csehszlovák politikus felvetett egy „csekély" módosítást a Csata-Kalonda-Losonc vasútvonal ügyében, amely az Ipolyság területén fekszik. Szerinte ez Csehszlovákiához kell hogy kerüljön, hiszen az „ország boldogulása és fejlődése szempontjából döntő jelentőséggel bír", valamint e nélkül „a csehszlovákokat egy fontos közlekedési vonaltól fosztják meg, egy igen nagy kiterjedésű és másképpen megközelíthetetlen területen". Tovább is ment: az említett vonal és a korponai vonal közti csomópontra is igényt tartott, ergo „jut is, marad is" alapon Magyarország ezt nélkülözni tudná, mivel ezt leszámítva is jól kiépített infrastruktúrával rendelkezik, a csehek északi irányú közlekedése viszont nagymértékben függ ettől.33

A csehszlovák vezetők ráadásul kezdetben eljátszottak egy Budapest- Hatvan-Miskolc-Sátoraljaújhely vonalú déli határ gondolatával is, hogy hozzájuk tartozzon az Európa nyugati- és délkeleti vidékeit összekapcsoló vasúthálózat budapesti csomópontja.34 Az 1850-es évektől Budapesten át vezetett az a vasútvonal, amelyen keresztül Németországgal, a Balkánnal, a Fekete-tengerrel, Oroszországgal és az Adriai-tengerrel kereskedelmi kapcsolatot tartott fenn a

28 Jules Laroche (1872-1961), francia politikus, diplomata, a francia külügyminisztérium aligazgatója.

29 Ormos, 1984.198-199.

30 Gróf Apponyi Albert, a magyar békedelegáció vezetőjének jegyzéke Magyarország új határairól. Neuilly-sur-Seine, 1920. február 12. Közli: BARÁTH-GECSÉNYI-KATONA-MÁTHÉ, 2008.610.

31 A Legfelsőbb Tanács (Supreme Conseil) a párizsi békekonferencia legfelsőbb szerve volt. Elnöke a francia miniszterelnök - előbb George Benjamin Clemenceau, majd Alexandre Millerand - volt.

32 Karel Kramáf (1860-1937), csehszlovák politikus, 1918-1919-ben Csehszlovákia miniszterelnöke.

33 Feljegyzés a Külügyminiszterek Tanácsa (Council of Foreign Ministers) tanácskozásáról. Párizs, 1919. június 11. Közli: BARÁTH-GECSÉNYI-KATONA-MÁTHÉ, 2008. 454. A fordítás az alábbi kiadás alapján készült: FRUS, 1943. 802-814.

34 MAJDÁN, 2002.104.

180