Bana József - Katona Csaba (szerk.): Szigorúan ellenőrzött vonatok. Mediawave Konferenciák II. (Győr, 2009)
SÖPTEI Imre: A „dunántúli vasútkirály", Szájbely Gyula (1846-1932)
Söptei Imre: A „dunántúli vasútkirály", Szájbely Gyula (1846-1932) zott. Nem tettek már különbséget, az elosztás egyforma százalékot jelentett mindkét befektetői körnek. Ami az elsőbbségiek jóval nagyobb hasznát eredményezte. Azonban ez a többieknek sem volt ellenére, hiszen a magyarországi tőkeszegény viszonyok között a nagybefektetők segítsége nélkül58 meglehetősen nehéz lett volna összegyűjteni a szükséges tőkét, tető alá hozni a vállalkozást. Az utolsó évtizedek Szájbely Gyula az 1910 után felszabaduló energiáit és jövedelmeit a közlekedési helyett egyre inkább a pénzügyi, az ipari és a szolgáltatói szférában kötötte le. Érdekességként is értékelhető, de mindenképpen jellemző rá, mutatja a jóval hetven év feletti ember még meglevő rugalmasságát, újra való fogékonyságát, az 1910-es évek végén és az 1920-as évek elején fellendülő mozgófilm üzletben való részvétele. Természetesen itt sem csak egyszerű befektetőként jelent meg, hanem szervezője és irányítója is volt a feltörekvő iparágnak. Részvényese és vezetője volt, például az Erzsébet körúti Carmen majd Jókai (később Bástya) mozinak59, az Angol-Magyar Filmtársaságnak és a hozzá tartozó 46 mozgóképszínháznak, az Astra Filmgyárnak, a Népnevelő Film Rt-nek, valamint az általa létrehozott Omnia mozinak és a Lloyd filmkölcsönző vállalatnak.60 A világháború és az azt követő időszak politikai, gazdasági viszonyok között még aránylag jól lavírozott, azonban az 1920-as évek válságai egyre jobban elszegényítették. Visszatekintésében sokat panaszkodott a vele szemben tisztességtelenül eljáró üzlettársaira, de idősödő kora miatt ő is sorra hozhatta a rossz döntéseket. Csak egy példát említve, a 1920-as évek végén, a legnagyobb mezőgazdasági válság közepette, szinte minden bizodalmát, saját és bérelt birtokainak bővítésébe fektette. Nyolcvanon felül kezdte feladni a küzdelmet, utolsó erőfeszítéseit arra fordította, hogy két késői házasságából született három fiának jövőjét, valamilyen elfogadható szinten biztosítani tudja. Ennek ellenére 1931-ben elérte a mélypontot, hitelezői végrehajtási eljárásokat indítottak ellene. Kénytelen volt felmondani évi 4000 pengős pesti lakását, egy jóval olcsóbb, háromszobás, 1600 pengős bérűbe kellett költöznie.61 Az önéletírás utolsó pontos adata, ehhez a november elejei költözéshez kapcsolódik.62 Szájbely Gyula 1932 decemberében, élete 86. évében halt meg Buda58 Az eljárás kezdetiségét mutatja az úttörő jellegű kőszegi részvénytársaság, ahol a nagyvállalkozó szerepében Kőszeg szabad királyi lépett fel, amelynek még ezen eleve csökkentett haszonkulcs mellett is, a városi költségvetésben el nem hanyagolható bevételt jelentett a befektetés. 59 FABÓ, 1997. « VaML KF Kt. 123/2000.106., 125. « Uo. 130-131. “ Uo. 131. 155
