Bana József - Katona Csaba (szerk.): Szigorúan ellenőrzött vonatok. Mediawave Konferenciák II. (Győr, 2009)
SÖPTEI Imre: A „dunántúli vasútkirály", Szájbely Gyula (1846-1932)
Söptei Imre: A „dunántúli vasútkirály", Szájbely Gyula (1846-1932) de többnyire inkább 6% körül volt, amelyeket ő alapított és hosszabb ideig vezetett is. Ez a szám azt mutatja, hogy a részvényesek befektetésük után a korban elérhető magasabb banki vagy takarékpénztári betéti kamatszintet vagy annak akár másfélszeresét is elérhették. Az elnökölt cégek közül egyetlen múlta tartósan alul ezt a teljesítményt, a Horvátországban működő Varasd-Goluboveci, de annak elnöki állását az alapítás után majd tíz évvel, 1897-ben vette át53, és egy súlyosan veszteséges üzemet sikerült néhány év után szerényen nyereségessé fejlesztenie. Tulajdonképpen a vizsgált időszakban nem lehetne Szájbelyre vonatkozó következtetéseket levonni a Kőszeg-Szombathelyi HÉV Rt. kapcsán, mert akkor már nem volt elnöke a vállalkozásnak, azonban azt tudni kell, hogy a társasági alapszerződést úgy állították össze, hogy a törzsrészvényekre a gyengébb hozamú években is járt a 6%-os részesedés, az elsőbbségi részvények, vagyis Kőszeg város jövedelme rovására. Tehát a tulajdonosok ekkori hasznában személyes közreműködésének hiánya ellenére is része volt. Bár ebből a tíznél alig több részes adatsorból nagy merészség lenne messzemenő eredményekre jutni, de még így is elgondozhatunk azon, mennyiben határozhatta meg az országgyűlési képviselő személye egy közlekedési részvénytársaság működését és gazdasági hatékonyságát. Persze akinek háta mögött jelentős nyugat-európai ipari és pénzügyi cégek álltak könnyebben segíthetett. Ugyanakkor személyes képességeire, a tehetségére, munkabírására is szükség volt ezeknek eléréséhez. Ebből a szempontból megfontolandó lehet, hogy — bár természetesen a véletlen is közrejátszhatott — a Garamberzence-Léva vasút, ahova csak az 1910-es években választották alelnöknek, amikor már sem országgyűlési, sem nyugati cégek megbízott üzleti képviselője nem volt, éppen abban az időben érte el az 5%-os hasznot. 2. táblázat. Összehasonlítás a Vas és Zala megyei vasutak jövedelmezősége között54 Vasút neve Hossza Osztalék (%) (km) 1897 1898 1904 1905 1906 1908 1909 1. Kőszeg- Szombathely 17 6,00 6,00 6,00 6,00 6,00 6,00 6,00 2. Szombathely- Pinkafő 52 5,50 5,42 5,50 5,00 5,00 5,00 5,00 3. Keszthely-vidéki (Zalavölgyi) 34 — — 3,80 3,95 4,25 5,0 5,0 4. Fertővidéki 102 — 1,95 2,50 2,50 2,60 2,40 3,00 5. Felsőőr- Felsőlövő 8 — — 1,475 2,0 1,75 1,65 1,65 6. Körmend-73 — — — —-2,50 2,70 53 VaML KF Kt. 123/2000.43. 54 Gerstler, 1911. 353-356. 153
