Bana József - Katona Csaba (szerk.): Szigorúan ellenőrzött vonatok. Mediawave Konferenciák II. (Győr, 2009)
SÖPTEI Imre: A „dunántúli vasútkirály", Szájbely Gyula (1846-1932)
Szigorúan ellenőrzött vonatok évtől kezdve folyamatosan indították be az új, közösen szerzett vállalkozásokat. A müncheni cég beválasztotta Szájbelyt saját igazgatóságába, illetve ugyanilyen posztot szereztek neki a Salzburg-Salzkammergut vasút vezetésében is.35 A két addig elkészült vonal elsősorban személyi illetve politikai érintettsége okán volt szívügye. A Lokalbahn közreműködésével 1891-ben épült Pozsony- Szombathely vonal viszont általa sem várt nagy hasznot hozott számára. Ehhez kellett a tragikus véletlen is, amely Szlávy Olivér36 országgyűlési képviselő, ügyvéd, az egykori miniszterelnök, Szlávy József unokaöccse halálával függött össze. Szlávy végezte ugyanis a jól fizető ingatlan-kisajátításokat a vonalon, elhunytával mégis hatalmas adósságot hagyott maga után. A nagybácsi közbenjárására Baross Gábor miniszter azt „óhajtotta" Szájbelyn keresztül elérni a Lokalbahnnál, hogy 200 000 korona adósságot vállaljanak át, amelynek fedezeteként a kisajátítások hasznát kínálta. A „kívánságot" teljesítették, Szájbely Gyula átvette a munkát és oly sikerrel vezényelte, hogy a személyes adósság teljes kifizetése mellett, úgy cégének, mind magának jelentős külön jövedelmet tudott teremteni. Saját megfogalmazása szerint ekkortól „anyagi helyzetem tetemesen javult, és képessé tett arra, hogy vasúti téren önállóan folytassam működésemet."37 Persze más üzletekből is szép jövedelmei származtak. A Lokalbahn a Zalai vasutak elsőbbségi részvénytöbbségének nagyon kedvező árfolyamú megszerzéséért, a nem vártan előnyös üzlet miatt, az előre ígért 20 000 korona dupláját fizette ki neki.38 Az önéletírás szerzője következetesen a korona fizetőeszköz elnevezést használja, arra az időszakra is, amikor még forintot használtak Magyarországon, ez kissé elbizonytalanít bennünket valós jövedelmeinek megítélésében, hiszen, ha korona helyett adott esetben forint értendő, akkor az kétszeres áron számítandó át. A német cégnek és helyi megbízottjának legnagyobb léptékű magyarországi üzleti mozzanata volt, amikor 1891-ben közös részvénytársaságban egyesítettek öt vasutat: az Ukk-Csáktornya, a Boba-Jánosháza-Sümeg, a Sümeg-Tapolca, a Türje-Zalaszentgrót és a Pozsony-Szombathely vonalakat. Később még négy, közöttük már két teljesen saját vállalkozásban épített vasúttal (Szombathely- Rum, Alsólászló-Zalabér) egyesültek. A Dunántúli Helyi Érdekű Vasútvonal Rt. nevet felvett vállalkozás elnökévé természetesen Szájbely Gyulát választották (évi 12 000, majd 18 000 korona fizetéssel),39 aki ezt a posztot 1909-ben elhatározott, de csak a következő évben életbelépett lemondásáig viselte.40 Ennek ellenére a vállalat utolsó nagy befektetését, a Kőszeget Alsólászlón (ma: Unterloisdorf, 35 VaML KF Kt. 123/2000. 23-24. 36 Szlávy Olivér (Mezőtelegd, 1851-Bp., 1890) korábban is végzett ilyen jól jövedelmező munkákat. STURM, 1888. 312-313. 37 VaML KF Kt. 123/2000. 24. 38 Pontosabban az Ukk-Csáktornya vonal részvényeinek nagy haszonnal járó megszerzéséért. Uo. 24. 39 Uo. 26.; Armbruster-Nagy Sándor, 1891.594.; Galánthai Nagy, 1910.782. 40 VaML KF Kt. 123/2000. 74., 77. 150