Katona Csaba: „Azért én önnek sem igent, sem nemet nem mondtam.” Válogatás Slachta Etelka és Szekrényessy József leveleiből. 5. kötet (Győr, 2008)
III. „Egy polgár vallomásai"
Erba-Odescalchiné, dilettáns hozzátartozóival a Bájital operát a Pest-Budai Hangászegylet204 javára adandja. Én most, ügyeim s foglalatosságim végeztével, Újpesten vett tusculanumbani építéssel vesződöm. Testvérem egymást unszol jövő hó közepén véle együtt Párizs és Londonbani utazásra, mindeddig még nem határozám el magam. Igen szép lesz öntől, tisztelt Etelka és nagyra becsülendem, ha ön hazautaztukról és egyébről is tudósítand. Én fogadom, máskor nem leszek ily hosszú és ügyetlen írásommal. „Minden kezdet nehéz". Becses levelébeni naplója némely napjait csak egy sorral érinti, én naplóban terjedelmesebb tudnék lenni. Reményiem, jelenleg nagy mulatsága van, de ismét igen késő az idő, éjfél után ismét egyet ütött, pedig holnap indul a posta, reggel elfoglalva. Isten vele, emlékezzen rólam! Őszinte tisztelője: J. Sz. 6. Szekrényessy József levele Slachta Etelkához Pest, 1841. augusztus 24-26. Mélyen tisztelt Etelka! Folyó hó 15-én kezdett és e folyó hó szerencsétlen 20-án végzett levelét vettem. Bárcsak ne ezen néma betűkkel, hanem balesetének részvételét tettleg lehetnék képes megmutatni, s számtalan szomorú pillanatai közül, bár néhányat is, elragadni, félrevonni. Én nagyon tudom magamat önnek szomorú helyzetébe állítani, én önnel együtt érzem azt, hogy ön szeretett és általam mélyen tisztelt mamájában egy gondos jó anyát veszíte el. Én elgondolom, hogy ily veszteség, a lehető legnagyobb, én újólag átlátom a természet igazságtalanságát. Átlátom e földi élet haszontalan parányiságát, de mindezek mellett nem zúgolódhatunk, ha meggondoljuk, hogy mindezen bajok naggyal és kicsinnyel, gazdaggal és szegénnyel közösek, és hogy meg van írva a bölcsek által, miképp „e föld nem hazánk, csak szállásunk". Én önt vigasztalni sem vagyok képes, miután, igazán mondva, magamnak is hasonlóra van szükségem, mivel e rögtöni eset nagyon elfogott. Azonban, gyenge ítéletem szerint, a minden vigasztalandók forrásához, a „jó reményhez" fordulok, és biztosan hiszem, hogy ön, ki jobb életre átszenderült szeretett édesanyját oly béketűréssel ápolá, ki, mellőzve ifjúkori mulatságait, egyedül a boldogult betegágya mellett ülve, utolsó pillanatig védence, segédje és mindenese volt, hármas áldással fog megjutalmaztatni. És ez többet ér országok 204 A Pest-Budai Hangászegylet 1834-ben alakult meg. Erre nézve legújabban: TÓTH Á.: i. m. 180- 185. 88