Katona Csaba: „Azért én önnek sem igent, sem nemet nem mondtam.” Válogatás Slachta Etelka és Szekrényessy József leveleiből. 5. kötet (Győr, 2008)
Bevezető (Katona Csaba)
utasítás legényének és jurátusának hátrahagyott hivatalos dolgai felett, majd ezt követően házából kilépve, szeretett asszonyával szép üveges kocsijába szállva útra kel. A terület, hova indulunk, nemhogy a fővároshoz nem tartozott ekkor, de 1831-et megelőzően önálló település sem volt. Míg a kocsi, néhány kövezett utcán át kanyarogva eléri a mai Bajcsy-Zsilinszky utat, és a Dunával párhuzamosan egyenes vonalban északnak fut, érdemes felidézni célállomásunk, Újpest létrejöttét. A Károlyi grófok Pest közeli, terméketlen megyeri pusztájukat gazdasági szempontból hasznosítani kívánták, ezért stratégailag két gazdasági tervet jelöltek ki; nevezetesen egy mezőgazdasági fejlesztési irányt, amely figyelembe véve a rossz adottságú futóhomokot, szőlőtelepítésben realizálódott, valamint egy iparfejlesztési koncepciót. Míg a fóti uradalomhoz tartozó Károlyi birtokon, még 1831-ben mindössze három épület állt (erdészlak, csőszház, megyeri csárda), addig a következő esztendőben már felépült az első polgári lakóház is. Az 1840-1841-re elkészült Szekrényessy-kúria Újpest legelső épületei közé tartozott. 1841-ben a hírlapíró már így tudósított: „Jelenleg már több húsz háznál van fölépítve, sok épülőben van. Korcsma majd minden házban van [...], a hús sokkal olcsóbb és jobb, mint Pesten, mi okért a számosabb háznéppel bíró pesti polgár nem restell háromnegyedórányi távolságra húsért kifáradni [...], szappanos, és pék hasonlóan nem csalódnak keresetükben, úgy egyéb mesteremberek is igen szép iparral és jutalommal űzik mesterségöket, mivel czéheknek helye nincs."5 Újmegyer „gyarmat" talán legelső nyaralóját, de mindenképpen a legelső angolparkkal ellátott nemesi típusú épületét a Szekrényessy család építtette fel.6 5 Pesti Hírlap, 1. (1841) július 28. 502. 6 A község nevének 1845. évi Újpest formában történő megszilárdulása előtt a Szekrényessy család valamennyi feljegyzésében már következetesen az Újpest névírási forma szerepelt, amelyben nyílván szerepet játszott pesti származásuk automatizmusa is. 25