Katona Csaba: „Azért én önnek sem igent, sem nemet nem mondtam.” Válogatás Slachta Etelka és Szekrényessy József leveleiből. 5. kötet (Győr, 2008)

Bevezető (Katona Csaba)

számára meglátogatni régi füredi ismerősét, Slachta kisasszonyt. Ekkor és ott került sor arra, hogy a lány szóban megvallja, József nem közömbös számára és ezt a vallomást egy titkos eljegyzés követte. A két további levél így menyasszony és vőlegény levélváltásának gyümölcse.

Szekrényessy egyéniségéről sokat elárulnak levelei. Kétségkívül szerelmes a lányba: minden sorával igyekszik biztosítani őt arról, hogy a világról alkotott elképzeléseik megegyeznek, kellő alapot teremtve egy komoly kapcsolathoz, házassághoz. Egyénisége ugyanakkor nem oldódik fel és alakul át önálló férfiből pusztán rajongóvá: nem könyörög vagy esdekel, hanem kér, és ha valamiben nem ért egyet Etelkával, szóvá is teszi. Ám ezek a dolgok kivétel nélkül személyesek: aggodalommal csak az tölti el, hogy félreérthetik egymást, és ez óvatosságra inti. Mindent körültekintően, gonddal fogalmaz meg, nehogy valamilyen téves elképzelés vagy értelmezés nyomja rá a bélyegét a kapcsolatra. Ez utóbbira példát is hoz, egy általa ismert párét, ahol pletyka és félreértés okán menyasszony és vőlegény hajszál híján megszakította jegyességet.

A csipkelődés tőle sem áll távol és ez szinte mindig öntudattal elegyes. Ez utóbbi pedig, a self-made man polgári öntudata,7 a reformkor tanult értelmiségijének büszkesége talán legfőbb jellemvonása Szekrényessy Józsefnek. Sűrűn hangoztatja önerejéből kivívott önállóságát, amit szívós munkával és tanulással maga ért el. Erre büszke, nem pedig családja nemesi származására, sőt nyilvánvalóvá teszi utóbbiról alkotott véleményét, amikor szóba hozza a közteherviselést a nemesek adómentessége kapcsán: „Mi a kiváltságolt részt illeti, meg tudnám önt győzni arról, hogy szégyenünk és gyalázatunkra válik a közterhek alól, heréképp magunkat kivonni, és bűnt követünk el mindannyiszor, midőn a közterhek alól magunkat kivonva, azt mások nyakára toljuk."

Részben gyakorlati szempontok is indokolják anyagi függetlenségének hangoztatását, hisz ez biztosítja, ahogy ő is írja, hogy családot alapíthasson, ám ami igazán jellemző: kellő tartással vallja

7 Erre nézve: BÁCSKAI VERA: „Csak saját erőmre és teljesítményemre utalva." A self-made manek világa. Aetas, 16. (2001) 3-4. sz. 159-181. Újrakiadása: Bácskai Vera: Városok és polgárok Magyarországon. II. köt. 605-627

13