Gecsényi Lajos: Gazdaság, társadalom, igazgatás. Tanulmányok a kora újkor történetéből (Győr, 2008)
Gazdasági és társadalmi változások Győrött a 16-17. század fordulóján
Gazdasági és társadalmi változások Győrött A rohamosan kiszélesedő marhakereskedelem néhány évtized alatt éreztette hatását a győri polgárok kereskedelmi tevékenységében, melyben a tőzsérség- nek már egyébként is bizonyos hagyományai éltek.21 Noha a folyamat részleteit, források hiányában nem ismerjük, tudjuk, hogy elsőként a mészárosok használták ki a konjunktúrát, s vállaltak fokozott részt az üzleti életben. A város lakosságának és a vár helyőrségének ellátásában szerzett tapasztalataik, iparszerű mesterségük bázisa tette lehetővé a nagyobb kockázatvállalást.22 Mellettük elsősorban olyan polgárok jelentkeztek, akik forgótőkeként felhasználható jelentősebb készpénzzel, illetve fedezetként szolgáló polgárházzal, szőlővel, kerttel rendelkeztek. Csoportjukból emelkedett ki a '80-as években a három Torkos fivér: János, András, István; Dallos (alias Lanius-Mészáros) Pál, a Kapra fivérek: Balázs, Márton, István, Pál — valamennyien mészárosok. Kiemelkedésük, életútjuk mozzanatai ismeretlenek, s amikor először találkozunk velük, már tehetős polgárok, a bírói tisztség várományosai vagy betöltői. Néhány éven belül a Torkos testvérek és Dallos Pál a nemesi levelet is elnyerték. Nemesítésük körülményeit homály fedi, bár tudtuk, hogy a Torkos szülők egyike, Lipóth Erzsébet nemesi családból származott. Tény az, hogy „agilis" Torkos János és általa két testvére, 1587. december 22-én címeres nemeslevelet nyert II. Rudolftól, melyet Győr vármegye nemesi közgyűlésén 1590-ben hirdettek ki.23 1588. április 19-én Fejérkövy István királyi helytartó a Zala megyei Macsoláskeszi és Gyöpes prediumokat adományozta Csaby Mihály győri vajdának. Hadricius János megyei és városi nótáriusnak, Szarka Gergely és Torkos János győri polgároknak.24 Két évvel később a Torkos fivérek Dallos Pállal közösen 1000 forintért zálogba vették Dombay Benedek gyalogos vajda ágszentpéteri, újfalusi (alias novaji) és ercsi birtokrészeinek felét. A zálogos birtokokra országbírói beiktatási parancsot is kieszközöltek.25 1593-ban a Győr melletti szent-vidi puszta egy részét bérelték 15 évre Lipcsei János barsi főispántól.26 Vagyoni erejük gyarapításához sokban hozzájárult, hogy anyai nagynénjük, Lipóth Margit (Malatesta alias Olasz Benedek gyalogoskapitány özvegye) minden vagyonát, közte főtéri házát, rájuk hagyta.271593-ban a megyegyűlés a megyei adószedő állására és megyei esküdtté választotta Torkos Jánost.28 A két Torkos testvért szoros rokoni szálak fűzték 21 A marhakereskedelemben való részvétel előzményeire ld.: GECSÉNYIL.: i. m. 211. 22 Vö. SACHS, Carl L.: Metzgergewerbe und Fleischversorgung der Reichstadt Nürnberg bis zum Ende des 30 jährigen Kriegs. Nürnberg, 1922 (Mitteilungen des Vereins für Geschichte Stadt Nürnberg, 24.) 105. 23 HELLEBRONTH Kálmán: Az ócsai és enesei Torkos család. Győri Szemle, 2. (1934) 333. A család nemeslevelének másolata: GyMSM GyL GyVmL Győr vármegye közgyűlési iratai. Acta nobilitaria. Armálisok másolatai. 2* GyEL GyKHL Lad. 3. Fasc. 7. No. 280. 25 Uo. Lad. 27. Fasc. q. No. 837. és Felvallási jegyzőkönyvek. 5. köt. 81-82. 26 Uo. Felvallási jegyzőkönyvek. 5. köt. 238-239. 27 GyMSM GyL GyVmL Győr vármegye nemesi közgyűlésének jegyzőkönyvei. 1. köt. 103. és GyEL GyKHL Felvallási jegyzőkönyvek. 5. köt. 275. 28 GyEL GyKHL Libri testamentorum. 1. köt. 4. 77
