Gecsényi Lajos: Gazdaság, társadalom, igazgatás. Tanulmányok a kora újkor történetéből (Győr, 2008)
Győri céhek a XVI. század második és a XVII. század első felében
GYŐRI CÉHEK A XVI. SZÁZAD MÁSODIK ÉS A XVII. SZÁZAD ELSŐ FELÉBEN Győr feudális kori történetének feldolgozása az elmúlt 100 esztendő során számos fontos kérdés feltárásával haladt előre. A helytörténetírás neves polgári szemléletű képviselői — mindenekelőtt Bedy Vince — felismerték, hogy a város múltjában milyen fontos szerepe volt a gazdasági tényezőknek és kutatásaikban jelentős figyelmet fordítottak az ilyen irányú adatfeltárásokra.* Munkájukat a céhes ipar fejlődésének hátterében álló gazdasági és társadalmi tényezők, az ezekből adódó összefüggések részletesebb vizsgálatával szeretnénk folytatni úgy, hogy ezzel közelebb jussunk a városfejlődés jobb megismeréséhez. Dolgozatunk elsősorban a győri székeskáptalan mint a város földesura, a céhek és a város levéltárának adataira (céhlevelek, iparosok végrendeletei, peres ügyek) alapozva tekinti át a céhek megalakulásának időrendjét, működési szabályaik főbb jellemzőit. Megkíséreltük összegyűjteni a céhek belső életére vonatkozó ismereteket, vizsgálni a kézművesek anyagi helyzetét, etnikai összetételét. A választott időhatárok nem csupán a városi kézműipar fejlődésének dinamikus első évszázadát, hanem a záró időpontot illetően a török kori elsődleges céhalakulások befejeződését jelenti. Azaz újabb szakma a török kiűzéséig eltelt következő négy évtizedben nem szerveződött önálló céhhé. Előzmények Mohács előtt A történelmi Magyarország nyugat-dunántúli határvidékén a szakirodalom megállapítása szerint a XIII-XV. században jelentékeny, a fogalom nyugateurópai értelmében vett városok — Sopron kivételével — nem alakultak ki. A vidék gazdasági életének kisebb-nagyobb központjait azok a városok és mezővárosok jelentették, amelyeket fekvésük, kiváltságaik, igazgatási (uradalmi „állami") szerepük kiemelt a kisebb települések sorából. Természetesen ezen a skálán igen eltérő típusú helységek foglaltak helyet, közöttük a leggyakrabban „civitas"-ként emlegetett Győr városa, vagy a másik póluson a pannonhegyi apátság mezővárosa, a lényegében szerény váraljai „oppidum Alsók". Győr gazdasági viszonyairól — különös tekintettel a kézműiparra — előbb Ráth Károly, majd Szávay Gyula közölt egyes okmányokat. Az iparfejlődés vázlatát igen gazdag adatgyűjtéssel, de kevéssé összefüggésekbe ágyazottan Bedy Vince állította össze a Győri Szemle hasábjain, publikált cikksorozatában: Bedy VINCE: Adalékok a győri ipar történetéhez, I-VI. Győri Szemle, 12-13. (1941-1942). Ezek alapján készült Jenei Ferenc tanulmányának idevágó része: JENEI Ferenc: A középkori Győr. Győr. Várostörténeti tanulmányok. Szerk.: DÁVID Lajos-Lengyel AlfrÉD-Z. Szabó L. Győr, 1971. A legfrissebb országos áttekintés a XVI. századi gazdasági viszonyokról Zimányi Vera cikke: Zimányi VERA: Gazdasági és társadalmi fejlődés Mohácstól a 16. század végéig. Századok, 114. (1980) 4. sz. Győri céhek, 91-114.
