Gecsényi Lajos: Gazdaság, társadalom, igazgatás. Tanulmányok a kora újkor történetéből (Győr, 2008)
Gazdasági és társadalmi változások Győrött a 16-17. század fordulóján
Gecsényi Lajos legalább egy szolgabírájának és több esküdtjének posztját.663 Politikai erejük már 1602-ben elegendő volt a város kiváltságaira vonatkozó vizsgálat megindíttatá- sához, s ezt követően a régi kiváltságok megerősíttetéséhez.67 Minden valószínűség szerint jelentősen hozzájárultak az 1609. évi privilégiumok megszerzéséhez, s a káptalan földesúri hatalmával szembeni megőrzésükhöz is. Hatalmukat sajátosan érzékelteti egy határvizsgálati perben elhangzott vallomás néhány mondata. 1656-ban Győr és Abda határainak ügyében tartott vizsgálatkor, Körmendi Márton kisbaráti lakos elmondta, hogy Győr megvétele (1598) után jelen volt egy határjáráson, amikor is a győriek kérték az abdai határ egy részét legelőnek, „...az varas népének elei és szinye örög emberek, leg feö képpen Dallos a kinek fia győri püspök is volt, kérte az abdaiokat hogi engedjék meg azon helt, ha különben nem is, bár czak felét a szegény városnak élnie s felet élnék magok abdai uraim, de semmi képpen a Győri Nemes Káptalan nem akarta engedni, mondván mivel oly nagi urak giőri várasiak hogi mi nekünk azon határunkról dezmálni nem akarnak, mink sem engediük nekiek [...] erre fellyül megh nevezet Dallos Pali mondván, io fiaim minnyájan halandók lévén, errül io emlékezzetek üdüvel is, hogy illy szép kérésünkre most sem akariák meg engedni a Nemes Káptalanbeli Urak, sem abdai szomszédink a határt..." (kiemelések tőlem — G. L.).68 A nemespolgár patriciátus virágzása közel fél évszázadon át meghatározta a győri társadalom arculatát. Hatalmuk a 17. század '40-es éveiben részben a generációs váltás, részben erősödő megyei orientációjuk következtében fokozatosan megszűnt. Azonban az esetekben, ahol a családok fiágon tovább éltek (pl. Angrano, Torkos), a fiúk mint megyei birtokosok, tisztségviselők szerepeltek, s mind kevesebbet tűntek fel a város életében. Ott viszont a polgárságnak az a középrétege került előtérbe, amely ugyancsak a marhakereskedelemben szerzett vagyonára, s abból eredő nemességére támaszkodva, mind nehezebben tűrte a Káptalan földesúri hatalmát, s mind élesebben szállt síkra városa függetlenségéért. A 17. század középső évtizedei a káptalan és a város közötti szakadatlan összetűzések jegyében teltek, mígnem a gazdasági struktúra újabb változása (a magyar marhakereskedelem háttérbe szorulása) megtörte e réteg erejét, s ezzel rövid időre megerősítette a káptalan földesúri joghatóságát. 66a A nemespolgárok „betörése" a megyei közéletbe szorosan összefüggött az egyébként is csekély létszámú megyebeli nemesség pusztulásával, a megyeszékhely bezártságával a végvárrá lett városba. 67 EPL EKHL Capsa 67. Fase. 8. No. 8. 68 Uo. Capsa 2. Fase. 4. No. 20. 88
