Gecsényi Lajos: Gazdaság, társadalom, igazgatás. Tanulmányok a kora újkor történetéből (Győr, 2008)
Gazdasági és társadalmi változások Győrött a 16-17. század fordulóján
Gecsényi Lajos tilalmazták működésüket, felszámolásukra még hosszú ideig nem kerülhetett sor. Annál kevésbé, mivel megszűnésük a tőkeszegény magyar marhakereskedelemre mért volna megsemmisítő csapást.513 A külföldön eladott mezőgazdasági termékekért kapott pénzt egyes kereskedők ipari árucikkekbe fektették, melyeket azután Győrben éppen annál a vevőkörnél értékesítettek, amelytől az állatokat, állatbőröket vásárolták: az Alföldről, illetve a város tágabb vidékéről érkezett kereskedőknek, szolgáknak, hajcsároknak. Az áruk közvetlen „átalakulásának" folyamatát Beccaria Virgil egyik ügyletében érhetjük tetten: 1623-ban 3169 fi értékű bőrt szállított Bécsbe, s az árán posztót vásárolt.51 52 Az iparcikkek beáramlását a győri kereskedők bécsi adósságai is illusztrálják. Az adósságok ezekben az esetekben a kor kereskedelmi életének jellegével — a hitellel és az utólagos fizetéssel — függtek össze, így belőlük elsősorban az ügyletek nagyságára vonhatunk le következtetéseket. 1610-ben Angrano Antal vagyonát tiltotta 789 forintra a nürnbergi Hanns Jeronimus Doria, 1318 forintra a bécsi Gabriel Zamel. Beccaria Virgilt az ugyancsak bécsi Jakob Schulz perelte 341 forint adósságáért. 1613-ban Giovanni G. Bolla karasia posztóért maradt adós 521 forinttal. Három év múltán 2 bécsi és 2 nürnbergi „áros embernek" adott adóslevelet ugyanő 1126 forintról.53 Az export-importtal foglalkozó kereskedőréteg tagjai alkották a városi jegyzőkönyvekben, végrendeletekben következetesen „kereskedőnek" nevezett csoportot. A szerényebb keretek között működő „boltos" kereskedőtől a vagyonos polgáron át a „nagykereskedőig" minden típus előfordul.533 Érdemes ezeket külön-külön is szemügyre venni. Az ipari termékek folyamatos behozatalának hatására a városban állandó árusítóhelyek, „boltok" jöttek létre. Az egyes házak földszintjén levő „boltokat" (mercadantes sub domo) a tulajdonosok maguk használták vagy bérbe adták. 1604-ben néhai Király Oszvald deák házában hat „boltot" írtak össze, melyeket egyenként béreltek tőle.54 1617-ben Borbély Kristóf mindenféle kalmáráruját eladta — 2400 forint értékben — segédjének Jorg Frajstetternek, s egyben a boltot is bérbe adta neki 6 esztendőre.55 1623-ban Corona Lukács (a. Olasz) kereskedő végrendeletében arról a boltról is említést tett, melyet Angrano Mártontól bérelt.56 Boltot béreltek vagy tartottak fenn sokszor olyan tekintélyes személyek is, akik már közvetlenül nem foglalkoztak kereskedelemmel, mint Dallos János vármegyei esküdt, Grebechy Gergely alispán. A már említett Borbély Kristóf 51 ■' A rendelet: ÖStA HKA NOHA Fasc. 26. 535-537. 52 GyEL PL Szentszéki jegyzőkönyvek. 1. köt. 295-296. 53 GyMJVL GyVL Tanácsülési és ítélkezési jegyzőkönyvek. 1. és 2. köt. passim. 53a Erre a típusra vö. Szakály F.: i. m. 81-82. 54 GyEL GyKHL Felvallási jegyzőkönyvek. 6. köt. 390. Angrano Lajos házában hat bolt volt, melyeket Grebechy Balázs bérelt. Uo. 493. 55 GyMJVL GyVL Tanácsülési és ítélkezési jegyzőkönyvek. 6. köt. 214. 56 GyEL GyKHL Libri testamentorum. 1. köt. 127-128. 84
