Gecsényi Lajos: Gazdaság, társadalom, igazgatás. Tanulmányok a kora újkor történetéből (Győr, 2008)
Szerkesztői utószó
SZERKESZTŐI UTÓSZÓ Jelen kötet több mint három évtized során megjelent tanulmányokat foglal magába, amelyeket a szerző személyén kívül azok tematikája fog össze szerves egésszé. Ennek megfelelően, minthogy az egykor elszórtan megjelent írások jelen esetben egy corpusban látnak napvilágot, szerkesztői feladat volt ezek lehetőség szerinti egységesítése, jegyzetelésük stb. homogenitásának kialakítása. Ez nem volt könnyű feladat. Az itt csokorba fogott írások nem csupán másmás években, de más-más folyóiratokban, kötetekben stb. láttak napvilágot, amelyeknek különböző szerkesztési gyakorlata volt. Ebből következően azok egymástól olykor gyökeresen, máskor kisebb mértékben eltérő módon, de különféle jegyzetelésekkel jelentek meg (pl. lábjegyzet — végjegyzet; szerző, évszám — i. m.). Elkerülhetetlen volt tehát itt is az egységességre való törekvés. Ennek jegyében a levéltárak neveit következetesen rövidítve közöljük (feloldásuk a kötet végén található), az egyes levéltári kisebb egységek nevét viszont kiírtuk. A tétel rövidítése: t., a csomóé cs., a fasciculusé fasc. A foliók, paginák stb. jelölését (föl., p., o.) elhagytuk. A könyvészeti adatok esetében a szerző nevét kiskapitálissal szedtük, kurzívval pedig mindig a kézbe vehető fizikai egység nevét: önálló kötet esetén tehát a kötet címét, tanulmány esetén az azt magába foglaló kiadvány címét. Az egyes hivatkozott írásokat második említésnél rövidített címmel és i. m.-mel jelöltük. Az idegen nyelvű kiadványok esetében a könyvészeti adatok az adott ország nyelvének megfelelően szerepelnek (pl. Bd.), a magyar kiadványoknál a kötetszámot római szám jelzi, a kötet rövidítése: köt. Az oldalszám jelölését (p., o.) elhagytuk. Mivel újraközléskor sem szabad változtatni az ismét megjelenő tanulmány címén, így az azokban szereplő évszázadok megjelölését az eredetinek megfelelően őriztük meg. Ezért az arab és római számok az egyes tanulmányok esetében felváltva követik egymást, e téren tehát az egységesség kényszerűen ugyan, de fogyatkozást szenved. Végezetül meg kell említeni, hogy az írások megjelenése óta több új levéltár jött létre, más levéltáraknak pedig a neve változott az idők során. Úgy illett, hogy — a hitelesség, a visszakereshetőség okán — a jegyzetekben hivatkozott iratokat a ma is érvényes jelzeteknek megfelelően tüntessük fel. Budapest-Győr, 2008 szeptemberében Katona Csaba szerkesztő 497
