Gecsényi Lajos: Gazdaság, társadalom, igazgatás. Tanulmányok a kora újkor történetéből (Győr, 2008)
A döntést előkészítő hivatalnoki elit összetételéről. A Magyar Kamara vezetői és magyar tanácsosai a 16. században
A Magyar Kamara vezetői október-novembere táján történhetett, amikor ugyancsak Batthyánynak számolt be Zalaegerszegről arról, hogy a kamarások a császár nevében írtak utána és Pozsonyba hívták.65 Egy évvel később viszont már az országgyűlés idejére két havi szabadságot és ezenfelül fizetésjavítást kért.66 Működése amilyen gyorsan kezdődött, oly gyorsan ért véget 1582-ben, hogy a további években a legmagasabb csúcsig, a nádori tisztségig emelkedjen. Illésházy utóda (az előneve szerint esetleg Szatmár megyei eredetű, de már Pozsony környékén birtokos67) lippói Beczenczy Kelemen (1582-1586?)lett, akinek kinevezése 1573 óta húzódott az udvari hatóságoknál.68 Megelőző tisztségei (a Fuggerek titkára, illetve a sze- mélynöki bíróság ülnöke69) azt sejtetik, hogy jogi ismeretekkel rendelkezett. Mindenesetre ő volt az első, aki bírósági környezetből került a kamarai funkcióba. Őt 1586-ban őcsényi Baranyay Bálint (1586-1592) a személynök ítélőmesterének kinevezése követte, akit 1582-ben az országgyűlés többek között Fejérkövy, Révay Ferenc, Várday Mihály mellett a lengyel határkérdések rendezésére kiküldött bizottságba is beválasztott.70 Baranyay riválisai a kinevezéskor: a testvére, István, esztergomi érseki uradalmi kormányzó és Vízkelethy Jakab, egykori Oláh-kancellista voltak.71 Ettől kezdve láthatóan íratlan szabállyá vált az ítélőmesterek, a tisztüktől megvált királyi jogügyigazgatók bevonása a pénzügyi kormányzatba. Mindazonáltal a Kamara működése Fejérkövy püspök (majd érsek) elnöksége alatt a nyolcvanas évek közepétől válságos helyzetbe került, miután a kinevezések elhúzódása következtében egyes időszakokban, a helytartói tisztet is betöltő elnök mellett, olykor csupán egy-két tanácsos (köztük a hetvenes évei felé közeledő Ernnleutner) volt hivatalban. Az ősi árvái köznemesi családból származó, nagy tekintélyű, kiváló jogász Kubinyi Kristóf fiát, Esterházy Ferenc és Illésházy Zsófia vejét, Illésházy István sógorát, az ugyancsak a kancellisták sorához tartozó Kubinyi Lászlót — nyelvismerete, adminisztrációs jártassága ellenére — még így is nehezen nevezték ki, valószínűen 1586-ban vagy 1587-ben.72 Pedig Kubinyi, aki az apjával együtt éppen érdemei alapján 1578-ban nemességmegerősítést és címerbővítést kapott, előzőleg több mint egy évtizedig Bécsben a 65 Literátor-politikusok levelei, i. m. 3. sz. 1577. október 21. 66 ÖStA HKA HFU RN 37. 1578 Aug. 77-79. Ernő főherceg jelentése Illésházy panaszairól és kérelmeiről. 67 1582 februárjában szerzett meg egy nagylévárdi birtokrészt. MOL A 57 4. köt. 332. 68 ÖStA HKA HFU FA H-150 4-5. Az Udvari Kamara előterjesztése Ernő főherceghez. 69 A Fuggereknél betöltött titkári posztot Takáts Sándor említi 1558-ból. TAKÁTS SÁNDOR: A szökte- tés. UŐ: Művelődéstörténeti tanulmányok a XVI-XVII. századból. Bp., 1961. 238-239. Bírósági ülnökként először 1568-ban tűnt fel. AMB PVL Missiles. No. 7536. 70 ÖStA HKA FA H-150.11-12.; Magyar Törvénytár, 1526-1608. Bp., 1899. 695.1582:6.tc. (2) bek. 71 ÖStA HKA FA H-15012-13. 72 A családtörténetre: Kubinyi MIKLÓS: A felső-kubini Kubinyi család leszármazása. A család tagjai számára. Bp., 1901. II. köt. 239. skl. Esterházy Magdolnával 1585. február 17-én kötött házasságot: ÖStA HKA FA C-K 203. A kinevezés körüli huzavonára: GecsÉNYI L.: A Magyar Kamara tanácsosainak, i. m. 66-67., illetve ÖStA HKA FA H-150. 9-11. 1586 februárjában az uralkodó még mindig további véleményeket kért róla. 485
