Gecsényi Lajos: Gazdaság, társadalom, igazgatás. Tanulmányok a kora újkor történetéből (Győr, 2008)

A Szepesi Kamara vezető tisztviselői 1646-1672 között

A Szepesi Kamara vezető tisztviselői

(megyei tisztségek) és az „állami" hivatalnoki lét között.121 A meghatározó azonban kétségkívül az utóbbi, mint a személyes felemelkedés és létbiztonság forrása volt.122 Ez garantálta, hogy az uralkodó iránti hűségük még a 17. században oly gyakori konfliktusos helyzetekben sem forgott kockán, nem befolyásolta őket döntéseikben.

121 A polgári életforma vonzását illetően, miután a kora újkori Magyarországon a városi polgárság csekély számú elitje maga is a nemességbe való beépülést tekintette a felemelkedés egyetlen lehetőségének, a hivatalnokok jószerével még alternatíva elé sem kerültek. Ami természetesen a legkevésbé sem zárta ki a városban lakást, vagy az ún. nemes-polgársággal való rokoni kapcsolatokat.

122 E helyütt csak jelzésszerűen szeretnénk utalni a Német Birodalom egyes tartományaiban érvényesülő, alapjaiban hasonló fejlődési folyamatok aktuális áttekintésére Heinz Schilling munkájának megfelelő részeire: Schilling, HEINZ: Aufbruch und Krise. Deutschland, 1517-1648. Berlin, 1998. 317-326.

473