Gecsényi Lajos: Gazdaság, társadalom, igazgatás. Tanulmányok a kora újkor történetéből (Győr, 2008)
A Szepesi Kamara vezető tisztviselői 1646-1672 között
A Szepesi Kamara vezető tisztviselői Megyery halála után, Bélaváry Miklós tanácsosi kinevezését követően, 1663. januárjában Senkviczy külön utasításban foglalta össze a legfőbb tennivalókat.61 A felső-magyarországi pénzügyigazgatásban tapasztalható kettősség egyébiránt a vizsgált időszakban mindvégig érvényesült. 1661-ben, amikor Podbelányi Mihály helye üresedett meg, szinte automatikusan lépett a helyére a komoly tisztviselői családi hagyományokkal rendelkező egykori eperjesi harmincados, majd 1650 óta pénztárnok Bélaváry Miklós.62 A szerencsés véletlennek köszönhetően az ő esetében családjának négy generációját tudjuk végigkövetni a XVI. század derekától kezdődő több mint egy évszázadban. A nagyapa, Bélaváry György deák 1557-1559 között lévai számvevő és ellenőr, ledniczei udvarbíró és várnagy, végül gyulai számvevő.63 1556- ban a magyar kancellárián működő Vízkelety Jakabbal közösen hencidai Horváth János Bihar megyei javaira kapott adományt, majd 1559-ben ugyancsak Vízkelety illetve Zagyvái Simon társaságában a Temes megyei Radnára.64 A délvidék tartós török megszállását követően ismét észak felé húzódhatott, hiszen 1569-ben már az esztergomi érsek semptei udvarbírája.65 Talán ebben a minőségében jutott Dávid és Zakariás nevű fiaival bethlenfalvi Thurzó Elek magszakadása nyomán a Nyitra megyei Vörösvár birtokhoz.66 Bélaváry Dávid 1603-ban a garamszentbenedeki konvent körmöcbányai házának az udvarbírája, 1618-ban az országgyűlés különböző nála maradt pénzeket illetően — meghatározott feltételek mellett — felmentést adott a számára.67 Miután Bethlen Gábor 1619-ben megszállta Felső-Magyarországot, Bélaváry a fejedelem táborában bukkant fel, ahol 1621-ben Rajner Menyhért utódaként átvette a Szepesi Kamara irányítását, amit jószerével egyedül végzett egészen a fejedelem haláláig.68 Hűségét Bethlen 1627-ben az ő és fiai (György és Miklós) számára a Bereg megyei Kovászón lévő kúriára és a benei birtokrészre adott adománnyal ismerte el. II. Ferdinánd király 61 MOL E 244 401. rakszámú másolati kötet. 333. és 400., továbbá EMBER Gy.: i. m. 180-182. 62 Az Udvari Kamara 1640 májusában megerősítette őt harmincadosi tisztségében, ahová Pálffy Pál mint királyi biztos helyezte. ÖStA HKA HFU RN 161. 1640 Mai. 11.; 1650. június 7-én Mosdóssy és Körösi tanácsosok azzal javasolták őt pénztámoknak, hogy a vidéken birtokos és járatos a kamarai ügyekben. MOL E 23 3. cs. 193-194. 1650. június 7. 1661 nyarán a súlyosan beteg Podbelányi Mihály mellett nevezték ki, akkor még lényegében harmadik tanácsosként Bélaváryt, aki augusztus 25-én Kissevith Horváth György, a Magyar Kamara titkára előtt letette az esküt. Időközben Podbelányi már elhunyt. MOL E 244 401. rakszámú másolati kötet. 511-513. ® MOL E136 2. 53-57. 68-75. 76-79. 64 MOL A 57 3. köt. 372. és 590. 65 Szakály FERENC: Mezőváros és reformáció. Tanulmányok a korai magyar polgárosodás kérdéséhez. Bp., 1995. 248.171. jegyzet. 66 MOL A 57 4. köt. 281. 67 Uo. 3. köt. 19-22.; Corpus Iuris Hungarici/Magyar Törvénytár, i. m. 149.1618:44.tc. (1) és (4) bek. 68 FallenbüCHL Z.: A Szepesi Kamara, i. m. 196., 219. azt írja, hogy 1621-1624 között volt a Kamara vezetője. Ezzel szemben Kerekes Gy.: Polgári társadalmunk... i. m. 356-359. adatok sorát hozza arról, hogy mindvégig megmaradt e tisztében. 465
