Gecsényi Lajos: Gazdaság, társadalom, igazgatás. Tanulmányok a kora újkor történetéből (Győr, 2008)

A Szepesi Kamara vezető tisztviselői 1646-1672 között

A Szepesi Kamara vezető tisztviselői

az egykori Réthey javakra, az Abaújban lévő radványi kúriára, a Borsva patakon működő kétkerekű malomra, a Szamosközben található géberjeni házra és a hozzá tartozó földekre, a Szamoson lévő két malomra, illetve Ököritó és Por- csalma falvakra Szatmárban.15

A tekintélyes középbirtokossá lett Mosdóssy hivatali pályájának kezdetét még homály fedi, talán Bethlen Gábor hadjáratai idején szerzett érdemeket és alapozta meg kamarai tanácsosi kinevezését. 1639-ben még, mint a királyi tábla ülnöke szerepelt abban a „fogott" egyházi és világi bírákból alakult testületben, amely Hosszútóthy László váradi és Cseh János pécsi püspök elnöklete alatt a Csáky István szepesi főispán és Gönc mezőváros között létrejött szerződés megerősítéséről döntött.16 Ekkor büki Paczoth Sándor és Usz János képviselték a kamarai adminisztrációt, ám röviddel később már Mosdóssy neve bukkant fel (talán) Paczoth helyén. I. Rákóczi György támadása idején is kitartott a király hűségén és 1646-1648 folyamán a linzi béke végrehajtása körül végzett munkájával újból megerősítette pozícióit.17 1650-ben a kassai házbirtokosok sorában írták össze, mégpedig Rajner Menyhért gazdag kereskedőpolgár középkori eredetű házának tulajdonosaként.18 Ez nyilvánvalóan természetes velejárója volt hivatali tisztségének. 1655-ben a lengyel határok kiigazítására kiküldött ország- gyűlési bizottság tagja.19 1656-ban megszerezte Nádasdy Ferenc országbírótól 6000 aranyért, zálogba, a füzéri várat.20 1658. október 3-án a várban tett végrendeletében jószágainak döntő részét a feleségére testálta, kisebb birtokrészeket viszont „jámbor szolgáinak" buji Jékey Ferencnek és Andrásnak valamint az iránta és felesége iránt tanúsított jóakaratáért Cherney Pál országbírói ítélőmesternek („sógor uramnak") hagyott.21 A család vagyoni állapotát jelezte, hogy az özvegy 1659-ben az egri káptalan előtt a Bereg megyei bollobási kúriát és a hozzá tartozó bollobási, vámosatyai, tiszaszalkai, vidi, adonyi, kerecsényi, somi, tabsonyi, berkeszi, kászonyi, bodollói, czetfalvai birtokokat, az Ugocsa megyei gyákfalvai birtokot, különböző szőlőket 12000 tallérért engedte át Jékeynek.22

Mosdóssy mellett 1649. december 18-án jelent meg először aláíróként Körösi István tanácsos, aki talán azonos lehetett azzal, aki 1644-ben és 1646-ban I. Rákóczi György egyik megbízottjaként részt vett a nagyszombati és eperjesi tárgyalá15 Uo. 7. köt. 829-830.

16 Uo. 9. köt. 262-265.

17 A linzi béke okirattára. Szerk. és jegyz. ellátta: SZILÁGYI SÁNDOR. Bp., 1885. 530. és 659.

18 Kerekes György: Polgári társadalmunk a XVII. században. Schirmer János 1625-1674 kassai kereskedő üzleti könyve alapján. Kassa, 1940. 71.

19 Corpus Iuris Hungarici/Magyar Törvénytár. 1608-1657 évi törvénycikkek. Bp., 1900. 635. 1655:82. te. (7) bek.

20 MOL A 5715. köt. 32-35.1660. május 7. Lipót király megerősíti a Mosdóssy Imréné Réthey Zsófia által buji Jékey Ferenc számára tett felvallásokról szóló okleveleket.

21 Uo. 12. köt. 193-195. Téves értelmezésen nyugszik Fallenbüchl Zoltán adata, amely szerint Kassán halt meg. (Fallenbüchl Z.: A Szepesi Kamara, i. m. 197.) A Kamara jelentése szerint halála október 19-én történt. MOL E 244 401. rakszámú másolati kötet. 144. Chemeyvel való rokonságára nem találtunk konkrét adatot.

22 MOL A 5715. köt. 32-35.

457