Gecsényi Lajos: Gazdaság, társadalom, igazgatás. Tanulmányok a kora újkor történetéből (Győr, 2008)
A Szepesi Kamara vezető tisztviselői 1646-1672 között
A SZEPESI KAMARA VEZETŐ TISZTVISELŐI 1646-1672 KÖZÖTT A felső-magyarországi kincstári jövedelmek adminisztrálására és az ott állomásozó katonaság ellátásának biztosítására 1567-ben Kassán létrehozott Szepesi Kamara* 1 története a következő évszázadban igen csak bővelkedett fordulatokban. A polgárháborús jelleget öltő felkelések, az erdélyi fejedelmek hadjáratai és területszerzései 1604-től több ízben a hivatal tevékenységének szüneteléséhez, területi illetékességének, szervezetének rövidebb-hosszabb ideig tartó módosulásához vezettek. Alkalmanként párhuzamosan a Sáros megyei Eperjes és az abaúji Kassa székhellyel két kamarai szervezet is működött, a királyi Magyarországhoz tartozó kisebb terület és az időlegesen Erdélyhez csatolt hét vármegye (Ugocsa, Szatmár, Szabolcs, Bereg, Zemplén, Abaúj, Borsod) pénzügyigazgatására. A változások egyik meghatározó következményeként a Szepesi Kamara, működésének lényegét tekintve, de facto a pozsonyi Magyar Kamara kirendeltsége lett. Ezt tükrözte, alkalmanként változó megnevezésétől (administratio proventuum Regni Hungáriáé superiorum, Camera Scepusiensis) függetlenül, az a tény, hogy tanácsosa(i) nem egyszer egyben a pozsonyi hivatal azonos rangú tisztviselői voltak, hogy időről időre onnan érkeztek a kamarai biztosok működésének a felülvizsgálatára, oda intézte jelentéseit és ott adták ki a tevékenységére vonatkozó instrukciókat. A pozsonyi tanácsosokkal, de főképpen a Magyar Kamara elnökével fenntartott személyes kapcsolataik jellegét mi sem mutatta jobban, mint az, hogy a hivatalos kamarai jelentések mellett, párhuzamosan, saját kezűleg írt magánlevelekben is informálták őket a fontosabb kérdések hátteréről.2 Nem befolyásolta ezt az a körülmény, hogy hivatalnokairól és nagyobb feladatairól — igaz a Magyar Kamara véleményének ismeretében — közvetlenül Bécsben az Udvari Kamará* Guszarova Tatjánával közösen Irt tanulmány. Köszönöm kedves kolléganőmnek, hogy hozzájárult az írás kötetbe való felvételéhez. 1 A szakirodalomban bevett fogalommá vált Szepesi Kamara vagy Camera Scepusiensis elnevezések a 16. századi német meghatározás Kammer in Zips, Zipser Kammer mechanikus fordításai, holott a Szepesség csupán a Kamara működési területének egyik részét foglalta magába. A német terminológiában előforduló Zips valójában Felső-Magyarország egészét jelentette, miként ezt fejezte ki a Kamara latin körülírása: „administratio proventuum Regni Hungáriáé superiorum" is. 2 Podbelányi Mihály tanácsos 1659. július 9-én egyszerre küldte el hivatalos jelentését a Magyar Kamarának és magánlevelét személyesen Zichy István prefektushoz címezve Pozsonyba Vas Márton tanácsossága ügyében. „Vas Márton Vram eő k[e]g[ye]lme Installatiojarul Camerale irtunk..." MOL E 23 4. cs. 222-223.1659. július 9.; Vas Márton 1665. május 29-én Gulácsról küldött leveléhez utóiratként megjegyezte, hogy „im Praefectus uramnak is írtam ezen dologrul egy levelet, Kegyelmeteket kérem a Cameralis levéllel együt küldgye meg eztis eő N[a]g[ysagana]k. MÓL E 23 5. cs. 471-472. 1670. július 3-án Zichy István kamarai prefektus Pozsonyból így nyugtázta Holló Zsigmond levelét: „Kassarui 28 Juni írt leuelet KJegyelmedjnek tegnap vettem eggiut a Cameralis leuelekkel, kikre valaztis irtunk." MOL P 1986 1670. július. 3. 1670. július 15-én Zichy ezt írta: „Kassarui 10 presentis írt levelet vettem KJegyelmedjnek, eggiut az Cameralis levelekkel, kikre viszont Cameraliter adunk választ." Uo. 1670. július.15. A Szepesi Kamara vezető tisztviselői, 453-473.
