Gecsényi Lajos: Gazdaság, társadalom, igazgatás. Tanulmányok a kora újkor történetéből (Győr, 2008)
Egy kamarai tisztviselő a XVI. században. Nagyváthy Ferenc
Gecsényi Lajos német tanácsosokat, így az élete során az Udvari Kamara tanácsosává lett Hans von Sinzendorffot és társait. Az ismert nevek mellett — a kamarai elnök, Radeczi István püspököt és Istvánffy Miklós alnádort leszámítva — mindeddig nem kerültek a figyelem előterébe azok a kamarai alkalmazottak, akik egykor Oláh Miklós érsek, helytartó, kancellár udvarában töltöttek be különböző tisztségeket, és uruk halálát követően váltottak át fontos központi hivatalokba, a királyi kancelláriára vagy éppen a kamarához.4 Jelenlegi ismereteink szerint közöttük tarthatjuk számon bogárdi Nagyváthy Ferencet, az érsek udvarmesterét, Ebeczky Mátyást, az érsek titkárást, Usaly Pétert az érseki birtokok kormányzóját. Kétségkívül aligha lenne okunk arra, hogy Nagyváthyt ezen a csoporton belül különösebb figyelemre méltassuk, ha nem kerül a kezünkbe 1593-ban kelt végrendelete, melynek páratlanul gazdag tartalma önmagában is egy szerteágazó kapcsolatokra épült életpálya bizonyítéka és nem derül fény királyi tanácsosi rangjára, felsőmagyarországi főudvarbírói megbizatására. A XVI. században ismertté vált Nagyváthyak között időrendben haladva Nagyváthy Antal királyi ítélőmestert,5 Nagyváthy Bálint nyitrai püspöki várnagyot, bogárdi Nagyváthy Ferencet és gellénfalvai Nagyváthy Ferencet, a rendek által 1597-ben megválasztott királyi élelmezési felügyelőt vehetjük számba. Némi családtörténeti vizsgálódás fényt derített arra, hogy közeli rokonságukat, noha valamennyien Pozsony és Nyitra megyékben fordultak elő, több-kevesebb bizonyossággal kizárhassuk. Nem csupán annak okán, hogy előnevük az ország más-más vidékére utal (Bogárd Baranya vidékén, Gellénfalva Nyitra vidékén bukkan fel), de a végrendeleteikből megismert rokoni kapcsolatok és a XVII- XVIII. századból a Melczer család levéltárában megmaradt vázlatos leszármazási táblák alapján is.6 Bogárdi Nagyváthy Ferenc nevével első ízben Nádasdy Tamás nádornak az esztergomi káptalanhoz intézett, 1555. július 13-án kelt beiktató parancsában találkozunk, amikor Oláh Miklós komornyikjaként, Szentgyörgyi Gábor nádori titkárral — előbb kancelláriai tisztviselővel, később Nádasdy Ferenc titkárával — (akivel barátsága évtizedekre fennmaradt, akit ott találunk Nagyváthy végrendeletének tanúi között is) együtt, a nádor fiágon kihalt kisújlaki Tóth Farkas mosóci birtokrészébe, kisújlaki birtokába és udvarházába, illetve Kistrincsin 4 Ld. HOLL BÉLA: Ferenczffy Lőrinc. Egy magyar könyvkiadó a XVII. században c. kitűnő munkáját. Bp., 1980.11. 5 Nagyváthy Antalt 1543-ban Báthory András az uralkodóhoz írt levelében dévényi várnagyként említi. 1549-ben már ítélőmester: R. KISS ISTVÁN: A magyar helytartótanács I. Ferdinand korában és 1549-1555. évi leveleskönyve. Bp., 1908.174., 219. Nagyváthy Bálintról: Iványi BÉLA: Mossóczy Zakariás és a magyar Corpus Iuris keletkezése. Bp., 1926. Gellértfalvai Nagyváthy Ferencet mint élelmezési felügyelőt említik az 1597. évi dekrétum 25. cikkelye 7. pontjában. Corpus Iuris Hungarici/Magyar Törvénytár. Bp., 1899. 821. Végrendelete az Esztergomi Székesfőkáptalan Hiteleshelyi Levéltárában: EPL EKHL Felvallási jegyzőkönyvek. 10. köt. 512. 6 MÓL P18375.es. 49. t. 402
