Gecsényi Lajos: Gazdaság, társadalom, igazgatás. Tanulmányok a kora újkor történetéből (Győr, 2008)
"Török áruk" és "görög kereskedők" a 16-17. századi királyi Magyarországon
Gecsényi Lajos szűkre a földesurakkal és a helyi kapitányokkal kellő orvoslást találjon s a komáromi lakosokkal szemben ne kövessenek el jogtalanságokat.48 Győr (kerített) külvárosában (Újváros) 1610-ben 54 rác nemzetiségű adózó személyt írtak össze a székeskáptalan függőségében, saját bírájuk és esküdtjeik irányítása alatt. A helyzetüket szabályozó — a szakirodalomban figyelemre alig méltatott — 1612. június 12-én kelt, Hans Breuner báró győri főkapitány és helyettese, Ernst Kollonitsch közreműködésével készült „telepítési" szerződés a zömében „civil" jobbágyi kötelezettségek mellett (bíró- és esküdtválasztás, adófizetés, caducitas érvényesítése, mesterembereik kötelező céh-tagsága, városi közmunkában való részvétel stb.) még néhány rendelkezést tartalmazott a katonai szolgálatra is (katonák adómentessége, Száva kapitány parancsnoki jogköre). A győri erődváros biztonságának védelmére a szerződés megtiltotta idegen rácok vagy más nemzetbeliek befogadását, előírta az idegenek minden napos bejelentési kötelezettségét és a házak adásvételének hírüladását. Ezzel „hivatalosan" is létrejött az első félig polgári, félig katonai szerb kolónia a királyi Magyarország területén.49 Ezek a rácok láthatóan nem rendelkeztek polgárjoggal a mezővárosban, de néhány év múltán az újonnan felvett polgárok sorában már rendre találunk szerbeket. Újvárosban 1622. november 20-án Rácz Tamást, 1623. május 11-én Istergami Mihályt, 1629. május 9-10-én Fejérvári Györgyöt és Rácz Dömjént jegyezték be.50 1639-ben Knez Ilona asszony egyaránt végrendelkezett a győri és a komáromi rác templomok, egy komáromi kalugyer, valamint horvátországi pravoszláv templomok és kolostorok javára.51 Komáromban is ezekben az években regisztrálható a betelepülés. Az 1609-es törvény vélhetően éppen az első konfliktusoknak kívánta elejét venni, melyek az újonnan jöttek és a régi magyar polgárság között támadtak. Ezt támasztja alá az a vita, melyet a városi tanács előtt folytattak egy házeladás ügyében. Lakatjártó Gergelyné Dorkó asz- szony ugyanis eladta a férjétől reá maradt házhelyét a rác Nagy Miklósnak, ami ellen a szomszédok tiltakoztak s elővételi jogukat akarták érvényesíteni. Lakatjártó Jakab deák erre kijelentette, nem engedi a házat sem a szomszédoknak, sem a rácnak, de ha mégis eladó lészen, az asszony „magyarnak eladhattya".52 1611 augusztusában egy adóssággal kapcsolatos vitás ügyben a tanúk azt vallották, hogy Márkus Sebestyén polgár Budán összeszólalkozott az ugyancsak komáromi Bossonith Jánossal, akit becsmérlő szavakkal illetett, mondván: „kurva legyen az anyja, bestye pogány hütetlen rác kurvafiának, mindörökötig is hány volt, hamis rác praktikát forgat és imkább lennék egy tö48 Corpus Iuris Hungarici - Magyar Törvénytár .1608-1657. évi törvényczikkek Bp. 1900 59. 49 A szerződésnek az Győri Székeskáptalan Magánlevéltárában őrzött eredetijét (GyEL GyKML Téka XIV. No. 2473) közölte Villányi SzaniszlÓ: Győr-vár és város helyrajza, erődítése, háztelek- és lakossági viszonyai a XVI. és XVII. században. Győr, 1882. 106-108. Az 1610. évi létszámadat ugyanott olvasható. 50 GyMJVL GyVL Tanácskozási és törvénykezési jegyzőkönyvek. 4. köt. 318., 319., 333. Ugyanezeken az oldalakon számos ráckevei magyar bejegyzése is megtalálható. 51 Horváth JÓZSEF: Győri végrendeletek a 17. századból. II. köt. 1631-1654. Győr, 1996. 67.143. sz. 52 SANR-PKN KVL Tanácskozási és törvénykezési jegyzőkönyvek. I. köt. 149. 390
