Gecsényi Lajos: Gazdaság, társadalom, igazgatás. Tanulmányok a kora újkor történetéből (Győr, 2008)
Nyugat-Magyarország kereskedelmi viszonyai egy harmincadvizsgálat tükrében (1668)
Gecsényi Lajos élvező zsidó kereskedők kiterjedt üzleti tevékenységét. A történeti irodalom a 17. századról szólva alig-alig említi a kiváltságos helyzetet élvező kereskedő réteg jelentőségét, holott csupán ebből az egyetlen forrásból is fény derül gazdasági szerepvállalásukra, ami éppen a nemesi érdekszférában tudott megerősödni.23 Köpcsényben a különböző árukkal gyakran a vásárokra és hetipiacokra jövő zsidó kereskedőktől nem a teljes harmincadot, hanem átalány jellegű adót („á Loszungh")24 szedtek, ami jogosulatlan előnyt adott a számukra. Vimpácz és környéke volt Nádasdy Ferenc országbíró embereinek legkedveltebb átjárója Ausztria felé, mivel a (nem királyi) magánúton megközelíthető landecki Lajta híd csupán 500 lépésnyire volt az országbíró alsó-ausztriai birtokközpontjától Pottendorftól. Jobbára itt közlekedtek a számára szállított árukkal — az általa kiadott generális pátens birtokában — zsidó faktorai, akik alkalmanként saját áruikat, marhákat és lovakat is erre vitték. Más harmincadosok jelentéséből derült ki, hogy a vimpáczi harmincados maga sem akart kimaradni a zsidó kalmárok megsarcolásából és a bécsi zsidók import árui esetében a megrakott szekerek után — az áruk tételes vámolása nélkül — 10-12 forintot szedett be, anélkül, hogy erről a vámcédulát kiadta volna. Az ausztriai Ebenfurt illetve Ruszt har- mincadosa arról beszélt, hogy sok uzsorából és kereskedésből élő zsidó lakik a vidéken, akik, mint például a kismartoniak, megrakott szekereikkel az egész országot bejárják, élvezik a földesurak védelmét és támogatását. Hasonló volt a helyzet a kaboldiakkal is, akik személy szerint Kéry Ferenc védelme alatt kereskedtek. Sopronban és Nezsiderben a hetipiacra érkező zsidó kereskedők (utóbbi esetben a bécsiekről volt szó) nem jelentkeztek a harmincadosnál, vámcédulát nem tudtak felmutatni. Győrben a harmincadosok, a helybeli lakosok és különösen a kereskedők panaszkodtak amiatt, hogy az árukkal megrakott szekerekkel érkező zsidó kereskedők két esztendeje harmincad cédula nélkül közlekednek, áruikat szabadon adják-veszik, cserélik. Amit nem tudnak eladni azt szállásaikon rakják le. Szállítmányaikban arany, ezüst, ón, réz egyaránt előfordul, ilyeneket külföldre is visznek. Itt valamennyien Miller ezredes, főkapitányhelyettes pártfogása alatt álltak, aki személyenként egy aranyat szedett tőlük a védelemért. Partinger tanácsos a harmincadosnak meghagyta, hogy a jövőben a zsidó kereskedőktől szigorúan követelje meg a vámcédula előmutatását, a harmincad megfizetését, ilyenek hiányában a kereskedéstől tiltsa el őket. A panaszosoknak pedig ígéretet tett, hogy (ha nem is az uralkodó) legalább a Magyar Kamara megkeresi az ügyben a főkapitányt. 23 A nyugat-magyarországi területen, elsősorban a mai Burgenlandban, élő zsidóság történetéről ld.: PrICKLER, HARALD: Beiträge zur Geschichte der burgenländischen Judensiedlungen. Juden in Grenzraum. Geschichte, Kultur und Lebenswelt der Juden im burgenländisch-westungarischen Raum und in angrenzenden Regionen vom Mittelalter bis zur Gegenwart. (Schlaininger Gespräche 1990). Eisenstadt, 1993. (Wissenschaftliche Arbeiten aus dem Burgenland, 92.) 24 Bartal, Antonius: Glossarium mediae et infimae latinitatis Regni Hungáriáé. Bp., 1901. 392., Losunga címszó. 376
