Gecsényi Lajos: Gazdaság, társadalom, igazgatás. Tanulmányok a kora újkor történetéből (Győr, 2008)

Nyugat-Magyarország kereskedelmi viszonyai egy harmincadvizsgálat tükrében (1668)

NYUGAT-MAGYARORSZÁG KERESKEDELMI VISZONYAI EGY HARMINCADVIZSGÁLAT TÜKRÉBEN (1668)

Az 1664. évi török háború folyamán végbement nagyarányú seregvonulások, az állandósult hadiállapot következtében a Magyar Királyság kincstári jövedelmeinek legtetemesebb részét előteremtő harmincadhivatalok működése súlyos károkat szenvedett. A Pozsonyban székelő Magyar Kamara tanácsosai négy esztendő múltán 1668 tavaszán előterjesztést tettek az uralkodóhoz a Dunántúlon (pontosabban annak nyugati részén, zömében az országhatár két oldalán) települt harmincadok tárgyi és személyi feltételeinek, adminisztrációjának, jövedelmi forrásainak felülvizsgálatára. Az Udvari Kamara 1668. március 26-án I. Lipót császár és király nevében engedélyt adott az ellenőrzés végrehajtására. A nem csekély fizikai igénybevétellel járó feladat elvégzésére Partinger Mihály kamarai tanácsos kapott megbízást, aki ekkor több éve töltötte tanácsosi tisztét, így vélhetően jelentős tapasztalatokkal rendelkezett a pénzügyek területén.1

Partinger 1668. május 1-jén indult útnak Pozsonyból Köpcsény felé és május 16-án fejezte be a vizsgálatot Komáromban. Terjedelmes jelentését augusztus második felében juttatták el Bécsbe az Udvari Kamarához, melynek iratai között az utókorra maradt.2

A harmincadhivatalok mint a külkereskedelem legfontosabb vámhelyeinek működése, betekintést adnak a kereskedelmi kapcsolatok szerteágazó világába, de egyúttal számos következtetést tesznek lehetővé a gazdaság és társadalom más területeit illetően is. Noha éppen a Partinger-féle vizsgálatot előkészítő javaslat szerint hasonló ellenőrzések korábban is előfordultak, a vizsgálati jelentések — a számadásokhoz, naplókhoz képest — kevéssé ismertek a történészek előtt és még kevésbé került sor megállapításaik mikrogazdasági feldolgozására.3 Nem véletlen talán az sem, hogy eltekintve az Ember Győző mindmáig egyedülálló igazgatástörténeti monográfiájában felsorolt szórványadatoktól, pontos

1 A vizsgálat megindítására vonatkozó előterjesztés és a királyi rendelet fogalmazványa az ÖStA HKA RN 225.1668. Marz. 112-115. jelzet alatt található. Partinger Mihály már 1660-ban a Magyar Kamara tanácsosaként szolgált. Ld.: EMBER GYŐZŐ: Az újkori magyar közigazgatás története Mohácstól a török kiűzéséig. Bp., 1944. (Magyar Országos Levéltár kiadványai III. Hatósághivataltörténet, 1.) 132.

2 A jelentés másodpéldánya ÖStA HKA RN 225. 1668. Aug. 208-246. alatt található Par relationis occasione visitationis tricesimarum ultra danubialium per Generosum Dominum Michaelem Partinger consiliarium Inclytae Camerae Suae Maiestatis Hungáriáé peractae mense Majo Ao 1668 címmel. Minden, a jelentésre hivatkozva említett adat innen származik.

3 A korabeli vizsgálatok közül különösen kiemelkedik az Aszalay István kamarai tanácsos által 1652-ben a Szepesi Kamara területén végzett átfogó ellenőrzés. Tartalmáról rövid áttekintést adott EMBER G

y.: i. m. 178-179. A harmincadoknál keletkezett forrásértékű iratok közül elsősorban a jövedelmek megállapítására alkalmas jegyzékek, kimutatások álltak a kutatás előterében. Ezek alapján készült — több más kisebb-nagyobb tanulmány mellett —az alábbi átfogó elemzés: ZimáNYI VERA-PRICKLER, HARALD: Konjuktúra és depresszió a XVI-XVII. századi Magyarországon az ártörténet és harmincadbevételek tanúságai alapján, kitekintéssel a XVIII. századra. Agrártörténeti Szemle, 16. (1974) 1-2. sz.

Nyugat-Magyarország kereskedelmi viszonyai, 363-377.