Gecsényi Lajos: Gazdaság, társadalom, igazgatás. Tanulmányok a kora újkor történetéből (Győr, 2008)

Győr városa 1526 után

Győr városa 1526 után terület (amely 1543-tól a mindennapos török portyák színhelye lett) védelmi központjának szerepét is betölthette.29 Győr vára, mint erről már szóltunk, az 1530-as évek végéig lényegében csak az erődített belsővárosból, és az ezen belül külön is megerősített püspöki lakóto­ronyból és palotából állott. Az 1529-ben megfutott királyi őrség nyomában a török elvonulása után Bakics Pál javarészt délszláv huszárai vették át a várat. Számukra — könnyű „mezei" lovashadról lévén szó — a vár erődítése nem volt fontos. így a győri vár-, illetve erődítményrendszer kiépítésére az első lépések csak a '30-as évek végén történtek, amikor polgárság közreműködésével heve­nyészett sáncot és palánkot vontak a váralja köré. Érdemi intézkedésekre azon­ban csak Buda és Székesfehérvár elfoglalását követően került sor, amikor a török veszedelem már a bécsi udvart is élénken foglalkoztatta. Erre annál is inkább nagyobb szükség volt, mert a vármegye 1542-ben kelt jelentése szerint „a város palánkya igen rohodt hogy eö ma gátul el hűl... ez télen nem sok marad benne, ha zet nem bontjuk ys...ezért sykséges az palankoth oltalmazni es eorzeny".30 A káptalan és a város ugyancsak azt panaszolta a királynak, hogy a palánkot a polgárok saját erejükből nem tudják javítani, és Győr megye közmunkájának kirendelését kérték segítségül.31 Még ebben az évben Ferdinánd király meghagy­ta Nádasdy Tamás dunántúli főkapitánynak, hogy Győr, Sopron, Vas, Veszprém és Pozsony megyék közmunkájával kezdje meg a vár megerősítését.32 Egy esz­tendő múltán Várday Pál helytartó Győr városához intézett levelében már az erődítések előrehaladásáról írt.33 Ezzel egy időben jelentősen megnövelték a vár és a város helyőrségét. Az ál­landóan itt állomásozó csapatok zömét továbbra is a könnyűlovasság és gyalog­ság alkotta, délszláv és magyar nemzetiségű tisztjeivel. Előbbiek közül nem egy 1526-ban, Bakics Pál csapataival került Magyarországra, s vezére halálát követő­en is Győrben maradt. Ezekben az években sorra említik Dely Damján, Medovyth Márk, Jakosyth Ferenc, Kucsyth János, Vajda Tódor, Okovyth János győri huszártiszteket. A délszláv katonáknak külön tábori papjuk is volt Gowattyan János presbiter („rascian") személyében, akit 1555-ben említettek először.34 A vár védelmére időről időre egyes főurak is küldtek királyi parancsra katonákat. így 1544-ben Révay Ferenc nádori helytartó több hónapon át 50 lo­29 Hóman Bálint-Szekfű Gyula: Magyar történet. Bp„ 1928. III. köt. 43.; Villányi Sz.: i. m. 32. Tévesnek tartom azt a nézetet, amely Villányi nyomán — forrásmegjelölés nélkül — minden tör­téneti munkában felbukkan: nevezetesen, hogy Fels Lénárd már 1537-ben megkezdte a vár meg­erősítését, hiszen Bakics Péter csak 1538 őszén adta át a várost és a várat a királyi biztosoknak. 30 Idézi JENEI FERENC: A középkori Győr. Győr. Várostörténeti tanulmányok, i. m. 124. 31 GyEL GyKML Téka XIV. No. 2392. 32 MTAK Czech-gyűjtemény. 15/III. 68. sz. 33 R. Kiss István: A magyar helytartótanács I. Ferdinánd korában és 1549-1551. évi leveleskönyve. Bp., 1908. CXXXIX. 4. jegyz. 34 GyEL GyKHL Felvallási jegyzőkönyvek. 2. köt. 12., 13., 27-28., 71., 136., 221., 236. A rác pap fizeté­sét 1573-ban és 1591-ben is említik. Ez utóbbi évben azonban a kormány eltörölte a fizetést, mivel már kevés rác katona volt Győrött. Ld. Villányi Sz.: i. m., 63. 33

Next

/
Thumbnails
Contents