Gecsényi Lajos: Gazdaság, társadalom, igazgatás. Tanulmányok a kora újkor történetéből (Győr, 2008)
Győr városa 1526 után
nen nevezik Janik néven. Abban az időben még csak kis palánka volt, de azután igen erősen megépítették."21 Az említett tűz alapos pusztítást végzett, olyannyira, hogy még évek múltán is — 1534-1536-ban — rendre szerepelnek a törökök által felégetett házak a város minden pontján. (Szent Erzsébet és Szent István utcák, Kocsi utca; a külvárosokban: Szent Benedek utca, Gyüké utca.). Ekkor pusztult el a lángokban a ferencesek Szt. Erzsébetről elnevezett kolostora és temploma.22 A török támadásnál is súlyosabb következményekkel járt azonban a város számára, amikor 1530-ban Ferdinánd király a pártjára állt Laki Bakics Pálnak és családjának adományozta a győri püspökség jövedelmeit, s közte Győr városának egyes részeit.23 Bakics számára a legfontosabb nem a török pusztítások eltüntetése, a károk helyreállítása, hanem minél rövidebb idő alatt minél magasabb jövedelem kicsikarása volt. Győri és rárói udvarbírái (Bakics már 1526 óta birtokolta Héderváry Ferenc szigetközi falvait) nemcsak a püspöki birtokon, hanem az egész megyében és a városban rendkívüli adókat vetettek ki a lakosságra, szőleiket leszüretelték, boraikat elvették, rétjeiket lekaszálták. A török pusztítás után épen maradt házakat lerombolták. Győrben Bakics katonái a lakosságot kikergették házaikból, s helyükre maguk költöztek, miközben ellátásukról is a polgároknak kellett gondoskodniuk.24 Hiába intette meg Ferdinánd király ismételten Bakics Pált, a szabad rablás éveken át folyt, s az 1535. évi királyi adóösszeírás Győr városáról csupán annyit tudott feljegyezni, hogy sem a káptalani, sem a Bakics- (volt Héderváry és püspöki) részeken adóztatható porta nem volt, mert a lakosok kamrákban és pincékben éltek. Hasonló volt a helyzet a királyföldi külvárosban is.25 1537-ben amikor a török ellen vívott eszéki csatában huszárai élén Bakics Pál elesett, testvére, Péter követte őt a birtoklásban. Rövid kétéves uralma további romlást hozott a városra. Az országban dúló polgárháborúnak „véget vető" váradi béke után előbb Bakics lovasai rontottak a János-párti főúr, Enyingi Győr városa 1526 után 21 Kjatib Cselebi munkáját közreadták: Török-Magyarkori Történelmi Emlékek. 11. oszt. írók. Török történetírók. Ford.: KARÁCSON IMRE. Bp., 1916. III. köt. 1566-1659. Győr ostromáról: 223. A káptalani felvallási jegyzőkönyvek által használt kifejezések (pl. „per ignum Thurearum desolatum) is határozottan megerősítik, hogy a váralját a törökök gyújtották fel. — Sajnálatos, hogy Lengyel Alfréd a tárgyalt korszakot is érintő tanulmányában az 1529-es hadjárat előzményeit és lefolyását illetően számos pontatlan és nem kellően ellenőrzött adatot fűz egybe, s így erősen torzítva mutatja be ezeknek az éveknek a történetét. Lengyel ALFRÉD: A középkori Győr. Győr. Várostörténeti tanulmányok, i. m. 103-104. 22 A Szt. Erzsébet-kolostor 1529-ben történt pusztulására vonatkoztathatók egyértelműen egy 1535. évi felvallás szavai: „ad latus cimeterii claustri S. Elizabeti situm annis superioribus per ignum Thurearum desolatum". GyEL GyKML Cimelio-téka X. No. 7979. 23 Paksy Balázs győri püspök halála után Mária királyné Héderváry Istvánra ruházta a püspöki jövedelmek kezelését (Héderváry oki., i. m. II. köt. 4. sz.), majd 1528-ban Ferdinánd király Hoffmann János ausztriai kincstárnoknak zálogosította el a püspöki jövedelmeket 16 000 forintért. Ezt követően Thurzó Elek lett a zálogbirtokos. Payr S.: i. m. II. köt. 465. sz. Bakics Pál adományozására: MTAK Czech-gyűjtemény. 15/III. 21. sz. 24 Uo. 15/III. 21. sz. 25 Ferdinánd király figyelmeztető levele Bakicshoz (Prága, 1531. június 24.). GyEL GyKML Cimelio- téka II. No. 48. Az adóösszeírás: GyMSM GyL Mikrofilmgyűjtemény. Dikális összeírások. 1535. 31
