Gecsényi Lajos: Gazdaság, társadalom, igazgatás. Tanulmányok a kora újkor történetéből (Győr, 2008)
Egy köznemesi család a 17. században (A Falussyak)
Gecsényi Lajos Falussy István apja nyomdokain haladt és a Bánffyak szolgálatában maradt. 1622-ben Bánffy Kristóf, a Kanizsával szembeni végek főkapitánya, királyi tanácsos így emlegette őt: „az mi iambor szolgánk nemes és vitézlő Falussy István."17 Ennek az évnek a decemberében az ő engedélyével vett egy épületek nélküli alsólindvai telket Hidassi Gergely deáktól, 1624 márciusában egy alsólindvai szőlőt vásárolt, majd 1627 augusztusában Telekesi Török Jánostól és feleségétől nádori jóváhagyással átvette 4000 forint értékű inscriptionalis birtokukat az alsólindvai uradalomban.18 „Meli joszagoth azutan Banfi Christoph Úr eő Naga tőlem kiváltoth es ugi iöttem ide fel lakni, meli költözésem sok költségemre es karomra volt." — írta évekkel később.19 Miért került sor szakításra a Bánffyakkal — a forrásokból nem derült ki. Tény, hogy 1628. március 12-én Bánffy Kristóf már nagyságos („generosus") Falussy Istvánhoz, Poppel Éva asszony (Batthyány Ferenc főlovászmester, dunántúli főkapitány özvegye) első familiárisához címezte levelét.20 Az új szolgálati hely lakhelyváltozást is jelentett. 1628-ban távol Zalától, Sopronban bukkant fel, ahol 1000 tallérért megvette Lorenz György házát és október 6-án reverzálist állított ki a polgárjog elnyerése érdekében. Ettől kezdve a soproni ház a Falussyak meghatározó lakhelye, mégha sokat is tartózkodtak vidéki udvarházaikban.21 Az átköltözésről így beszélt végrendeletében Falussy István: „Itth való le telepedesemben az mi kévés penzem lehet is egiben szőrözvén, mind penigh az mastani atiamfianak az jószágának az arrat, mind penigh ezüst miéth es rész szerenth arani minek is el adasabul s ruhajabulis az mitth szerezhettem es penzelettem, vettem hazamatth, szeolemis es girothi kévés joszagomatth...22 Első felesége az ismeretlen, árva Fridesich Mária nem sokat lendített helyzetén. Annál inkább a Dél-Dunántúl egyik ősi családjából származó berekszói Hagymássy Zsuzsannával kötött második házassága. Hagymássy Zsuzsanna — H. Gábor és Majthényi Borbála leánya — révén nemcsak hozomány állt a házhoz, de sógorságba, rokonságba került a Niczkyekkel, Viczayakkal, Czirákyakkal, Majthényiakkal és egy sor más családdal.23 A házasságkötéskor már halott apósa, Hagymássy Gábor a 16. század utolsó évtizedében több alkalommal Zala megye alispánja, más családtagok végvári főtisztek, országgyűlési követek. Hagymássy Zsuzsannát anyja halála után (1614) nagynénje Viczay Sándorné Hagymássy Orsolya nevelte, gyámjaiul Majthényi Lászlót, Hagymássy Kristófot, Bakács Sándort és Viczay Sándort jelölte ki az anyai gondoskodás.24 A fiatal leánynak Mesteriben, Pálfalván és 17 ÖStA HHStA Csáky család levéltára. Fasc.104. No. 15. “ Uo. No. 15. és No. 18. 19 Uo. No. 41. Végrendelet. 2° Uo. No. 20. 21 HÁZI Ienő: Soproni polgárcsaládok, 1535-1848. Bp., 1988.1. köt. 410.4456. sz. 22 ÖStA HHStA Csáky család levéltára. Fasc. 104. No. 41. 23 Uo. No. 270. Továbbá NAGY I.: i. m. V. köt. Pest, 1859.16. 24 ÖStA HHStA Csáky család levéltára. Fasc. 104. No.10. 312
