Gecsényi Lajos: Gazdaság, társadalom, igazgatás. Tanulmányok a kora újkor történetéből (Győr, 2008)
Egy köznemesi család a 17. században (A Falussyak)
Gecsényi Lajos ló királyi fővadászmester támogatta kérését. Tény, hogy az armálison lévő feljegyzés szerint 1583 februárjában Zala megye közgyűlésén hirdették ki és tették publikussá a nemesítés tényét. 1584. április 24-én pedig Bánffy János a maga és rokonai nevében az immár egregius jelzővel illetett Falussy János litteratusnak („de eadem Falus alias Katafalva"), familiárisának bizonyos számú, éveken át különböző helyeken teljesített szolgálataiért neki járó 255 forint 76 dénár és a tőle 60 forintért vásárolt ló ára fejében az alsólindvai várhoz tartozó Csernisolc faluban lévő két lakott jobbágytelkét és hat házas zsellérét, a telkek minden tartozékával inscriptionálta. A fizetett udvari emberből, mégha egyfajta zálogjogon is, de birtokos nemes lett. Az adományt ura és leszármazottai 350 forint letételével válthatták vissza a maguk számára.4 Nem érdektelen, hogy Bánffy János inscriptionális levelében Falussy neve mellé beszúrták a „litteratus" jelzőt. így válik még inkább érthetővé az agilis családból — azaz nemes származású anyától — született és főúri szolgálatba került tanult ember felemelkedése a kiváltságosok közé. 1587-ben először regisztrálták Zala megye közgyűlési jegyzőkönyvében, mint (Poppel Lászlóval együtt) Bánffy János képviselőjét.5 1588 októberében ugyancsak ott volt ura megbízásából az egerszegi kongregáción és a következő években időről időre találkozunk vele a megyei ügyek fórumain.61592-ben Bánffy nevében (mint „prefectus bonorum") tiltakozott a végváriak rablásai ellen, 1594-ben, 1596-ban, 1597-ben, 1598-ban és 1600-ban Bánffy György és Kristóf képviselője, két ízben a megyei számadások felülvizsgálatára delegálták.7 Urai megbecsülték szolgálatait, mert 1590-ben Istvánffy Miklós nádori helytartó parancsa alapján feleségével Maloveczki Borbálával és gyermekeivel együtt már egy alsólindvai kuriális telek és ház, egy belatinci egész telek, négy (2 lakott, 2 puszta) csernisolci féltelek és két alsólindvai szőlő zálogos birtokába iktatták be.8 Bánffy György 1596 szeptember 16-án ihakóci kúriájában Pethő János és Topuczki Mihály közvetítésével állított ki számára konvenciós levelet, melyben évi 40 forintot, 2 hordó bort (20 akó), mellényre 4 rőf gránát posztót, kocsijához 4 lovat, útjain a lovaknak szénát, a kocsisnak kenyeret biztosított, szolgálatai fejében.9 Két majd három évvel később főtisztelendő Pathai Isván és Kuthassy János működött közre a megállapodásnál, amely évi 40 forintról, két hordó borról, mellényre 4 rőf gránát posztóról és egy farkasbőrről szólt, utóbbinál két esztendős kihordási időre. Kifizették számára a szolga és a kocsis élelmezési költségeit is, jobban mondva természetbeni ellátást adtak a számukra.10 A Bánffy Kristóf 4 ÖStA HHStA Csáky család levéltára. Fasc. 109. No.l. 5 Bilkei IréN-Turbuly ÉVA: Zala vármegye közgyűlési jegyzőkönyveinek regesztái, 1555-1711. I. köt. Zalaegerszeg, 1989. (Zalai Gyűjtemény, 29.) 37.147. sz. 6 Uo. 42.194. sz. 7 Uo. 48. 232. sz., 59. 319. sz., 70. 410. sz„ 55. 531. sz., 101. 623. sz., 111. 721. sz. 8 VaML VSzKHL Statutoriae. 10. d. Falussy. A Vas Megye Levéltárából származó adatokat Dominkovits Péter volt szíves számomra feltárni és kijegyezni. Segítségét ezúton is köszönöm. 9 ÖStA HHStA Csáky család levéltára. Fasc. 104. No. 3. 10 Uo. Fasc. 103. No. 4. 310
