Gecsényi Lajos: Gazdaság, társadalom, igazgatás. Tanulmányok a kora újkor történetéből (Győr, 2008)
Győr városa 1526 után
Gecsényi Lajos A kereskedelem és az ipar jelenléte ellenére a város alapvető gazdaságitársadalmi arculata mindvégig agrár jellegű maradt. Erre utalnak a később részletesen tárgyalandó állattartás és a 14. századtól folyamatos, nagy kiterjedésű szőlőművelés a közeli sokorói dombvidéken. Jogi helyzetét tekintve a heterogén összetételű lakosság egységesedése a 15. században negatív előjellel fejeződött be, meghatározóvá a magánföldesúri hatalom alatt élő jobbágy-polgár rétegek lettek, amelyek elnyelték a kisszámú királyi vendéget (hospest). A káptalani és püspöki belsőváros, a váralja népei is évente két alkalommal fizették egyénenként, telkeik, házaik után az adót, megadták a gabona- és báránytizedet, kilencedet, szükség esetén fuvarozást teljesítettek, miként a Héderváryak vagy a Szt. Adalbert-i prépostság jobbágyai a külvárosokban. Örökös nem létében, javaik a földesúrra, a püspökre vagy a káptalanra maradtak. Bíráikat a káptalan által kijelölt személyek közül választhatták, s az általában nemcsak városbíró, hanem földesúri officialis is volt.10 A jogilag egységessé vált szerkezeten belül is megmaradt azonban a gazdasági, társadalmi különbség az erődített belsővárosban és a váralján élő lakosok, valamint a külvárosok népei között. A 15. század második felében a város közösségét a „communitas Civitatis Jauriensis"-t („quam capitularis, tam episcopalis") valójában csak az előbbiek alkották.11 A Győr várának tekintett erődített belsőváros (castrum) a püspöki székhely- lyel (arx) a 15. század '40-es évei óta jelentősebb katonai szerepet nem játszott. A püspöki erődítményben a várnagyok parancsnoksága alatt néhány gyalogos és lovas katona, valamint az udvarbíró (provisor) szolgái tartózkodtak. Rajtuk kívül a belsővárosban külön káptalani kapitánnyal az élen, kisebb zsoldos csapat (10-12 fő) állomásozott. A tényleges fegyveres erőt az esetenként fegyverbe szólított familiárisok, városi polgárok alkották. A püspöki palotához és lakótoronyhoz kisegítő őrszolgálatra a Győr környéki püspöki falvak jobbágyait rendelték be.12 II. 1526 nyarán, amikor II. Lajos király török elleni hadba hívó parancsa megérkezett Paksy Balázs győri püspökhöz és a székeskáptalanhoz, azonnal megindult a 10 A káptalannak fizetett szolgáltatásokra (census, terményjáradék) GyEL GyKML Számadáskönyvek. 1-3. köt. Passim. A bíróválasztásról uo. 1. köt. 341. A végrendelkezési jog korlátozására számos adat található a káptalani számadáskönyvekben, ahol az örökös nélkül elhalt polgárok javainak értékesítéséről esik szó. A káptalani számadáskönyveket ismerteti, és adatokat közöl belőlük Iványi BÉLA: A győri székeskáptalan régi számadáskönyvei. Bp., 1918. 11 Gosztonyi János püspök és a győri káptalan 1523. évi engedélyleveléből. GyMSM GyL Középkori oklevélgyűjtemény. 124. sz. 12 BEDY VINCE: A győri vár és várkapitányok a 16. és 17. században. Győri Szemle, 4. (1933) 147. ski. A káptalani kapitány fizetéséről GyEL GyKML Számadáskönyvek. 1. köt. 399. A püspöki erődítményben szolgálatot teljesítő pinnyédi és börcsi püspöki jobbágyokról még az 1565. évi püspöki urbárium is megemlékezik. MOL U et C119/1. 28
