Gecsényi Lajos: Gazdaság, társadalom, igazgatás. Tanulmányok a kora újkor történetéből (Győr, 2008)

Győr vármegye közigazgatása és tisztikara a XVII. században

GYŐR VÁRMEGYE KÖZIGAZGATÁSA ÉS TISZTIKARA A XVII. SZÁZADBAN

Egykori professzorunk, Lederer Emma egyetemi tanár emlékének ajánlom

Már elöljáróban szeretném jelezni, hogy eredeti szándékaim szerint nem terveztem megyei archontológia összeállítását, a vármegyei közigazgatás vizsgálatát. Kutatásaim középpontjában Győr kiváltságolt mezőváros 1526-1743 közötti történetének feldolgozása állt s ennek keretében természetesen közelebbről vettem szemügyre a város önkormányzatát, a városi tanács működését és összetételét. Ahogyan előrehaladtam a kutatásban, úgy vált egyértelművé számomra, hogy a királyi Magyarország e fontos végvár-városában, kereskedelmi centrumában működő közigazgatás társadalmi-személyi háttere elválaszthatatlan az őt körülvevő megyétől. Elválaszthatatlan, mert Győr egyszersmind megyeszékhely, mert a török hódítás és a folyamatos háborúk által megtizedelt megyei nemesség helyét zömében az armalista városi polgárság, a csekély birtokkal rendelkező, a várfalak védelmébe húzódott hivatalnok, ill. katonanemesség foglalta el.

Győr gazdasági-társadalmi életében, a városi tanácsban tehát ott vannak mindazok, akik a vármegye kisebb-nagyobb funkcióit viselik. Úgyis fogalmazhatnánk, hogy létezik egy hivatalviselő, „politizáló" réteg, amely a XVI. század második felében kezdett kialakulni, s amely a következő évszázadban nemcsak megőrizte, de erősítette és bővítette is befolyását.

így indultam el a város társadalmától és kíséreltem meg a képet teljessé tenni mindazon elemekkel, amelyek már kizárólag a megyéhez kötődtek. Tapasztalataim megerősítették azokat a módszertani megjegyzéseket, amelyeket Havassy Péter a magyar világi archontológiáról írott tanulmányában e folyóirat hasábjain publikált. Azt ugyanis, hogy a megyei tiszti névsorok összeállításánál, illetve elemzésénél a figyelemnek ki kell terjednie lehetőség szerint a helyi politikai élet mindazon állandó vagy alkalmi tisztségviselőjére, azok társadalmi és családi kapcsolataira, birtokviszonyaira, műveltségi színvonalára.1

Természetesen szólnom kell bevezetőben néhány mondatot a XVII. századi Győr megyéről is és a vármegyei közigazgatás korábbi — elsősorban XVI. századi — viszonyairól.

Győr területileg az ország legkisebb megyéi közé tartozott. Középkori birtokviszonyait az egyházi birtokok (győri püspökség, győri káptalan, pannonhalmi és bakonybéli apátságok, túród és csornai konventek, a pápóci prépost, a leveldi karthauzi kolostor, a mórichidai apácák) abszolút túlsúlya mellett a Szigetközben a Héderváry család birtokai határozták meg. Az ún. sokorói dombvonulat előterében és a Tóközben kisebb középnemesi családok, Győr környé1 Havassy PÉTER: A magyar világi archontológiáról (historiográfiai és bibliográfiai áttekintés). Levéltári Szemle, 37. (1987) 2. sz. 31.

Győr megye közigazgatása és tisztikara, 165-190.