Gecsényi Lajos: Gazdaság, társadalom, igazgatás. Tanulmányok a kora újkor történetéből (Győr, 2008)
Városi önkormányzat a XVII. században Győrött
Városi önkormányzat Győrött giumainak megőrzésére, és a törvénykezésben való pártatlan eljárásra.30 Az 1680-1690 között vezetett feljegyzések szerint viszont az eredeti esküszövegből törölték az „annak utána tér mézét zerint való földesuraimnak" szavakat, és helyükbe „a városhoz minden dologban hü és igaz leszek" szavakat írták.31 A választás után adták át a főbírónak hatalma jelképeit: a bírói pálcát (baculum) és a város pecsétnyomóját. Két választás között öt főbíró halt meg, hivatalukat négy esetben helyettes bírák vitték tovább. Az 1683. szeptember 23-án elhunyt Szőnyi Márton helyére — „aki a városban forgott idegen nemzetek által okozott gondok éjjel-nappali viselésében érdemes tevékenységet fejtett ki" — viszont nem a helyettes bírót, hanem Buzgó György szolgabírót, helyettes alispánt emelték a városbírói székbe.32 Két alkalommal fordult elő más okból évközi választás. 1639 augusztusában, amikor Eszterházy Miklós nádor a káptalan panaszára megismételtette a tisztújítást; ámde eredmény nélkül, mert a város ismét Segesdy Istvánt erősítette meg, illetve 1678-ban, amikor Szőnyi Mártont királyi paranccsal távolították el a káptalan kérésére, és helyébe Nemes Györgyöt választották.33 A polgárok megtiszteltetésnek tekintették, ha nevük felkerült a jelöltek közé, miként Dallos Gergely az 1609-ben megválasztott bíró mondotta: „az varas megh bociölvén mind emberségemben mind tistesegemben" (ti. azzal, hogy felvette a jelöltek közé34). így érthető, hogy a tisztséget nem illett visszautasítani, s ilyen példát nem is találunk, legfeljebb olyan kikötést, mint 1643 áprilisában a harmadízben megválasztott Benkovich Péterét, aki kijelentette, hogy a következő évben már ne is kérjék a tisztség vállalására.35 Minden bizonnyal közrejátszott ebben az is, hogy a bírónak, mint a város első számú képviselőjének a földesúrral, a katonaság képviselőivel folytatott állandó vitákban a kereskedelmi ügyek, perek intézése, a város jogainak megvédése, érvényesítése mellett alig maradt ideje polgári foglalkozásának folytatására. Ezen közben sokszor kellett megaláztatást, olykor bántalmazást elszenvednie a végvári katonaság parancs30 A választások rövid leírását, mindenekelőtt a század első feléből származó jegyzőkönyvek tartalmazzák. A közfelkiáltással való „marasztásra" Szőnyi Márton ügyében 1678-ban folytatott vizsgálat tanúvallomásai szolgáltatnak adatokat. CsPPL CsPKHL Másolati könyvek. 7. köt. 166. No. 124. Az eskütétel időpontjai az ismert esetekben április 24. és május 4. között voltak. Az eskütétel módját 1640-ből Oppaka György és 1647-ből Szakony János megválasztása alkalmából ismerjük. Oppakánál megjegyezték, hogy az esküt magyar nyelven tette le. Szakony Jánosnál említik, hogy az esküt polgártársa Szalay Márton kezébe tette le. GyMJVL GyVL Tanácskozási és törvénykezési jegyzőkönyvek. 8. köt. 47. és GyMJVL GyVL Győr város magánokiratai. 449. sz. Az 1624. évi eskü szövege: GyMJVL GyVL Tanácskozási és törvénykezési jegyzőkönyvek. 1. köt. 84. Az esküszöveg lényegét tekintve azonos változatát közli: CSIZMADIA A.: Győr közigazgatása, i. m. 211. 31 Az 1680 körüli eskü szövege GyMJVL GyVL Tanácskozási és törvénykezési jegyzőkönyvek. 14. köt. 1. 33 Uo. 14. köt. 195. 33 Uo. 8. köt 328. Szőnyi Márton eltávolítására és Nemes György megválasztására GyEL GyKML Káptalani számadáskönyvek. 5. köt. 155-158. 34 GyMJVL GyVL Tanácskozási és törvénykezési jegyzőkönyvek. 4. köt. 49. 35 Uo. 8. köt. 232. 143
