Gecsényi Lajos: Gazdaság, társadalom, igazgatás. Tanulmányok a kora újkor történetéből (Győr, 2008)
Városi önkormányzat a XVII. században Győrött
Gecsényi Lajos gul szolgál egy közpolgárnál" — írta a káptalan. Azaz egyértelműen kiderül az állásfoglalásból, hogy a káptalan a városbíróság betöltését joghatósága körébe tartozónak tartotta, a bírót pedig tiszttartójaként kezelte.13 így válik érthetővé egy korábbi adat, mely szerint a városbíró egyben a káptalan ispánja is.14 Más kérdés, hogy 1590-ben a vagyonos nemespolgár Szeghy Szűcs tevékenysége mennyiben függött még a káptalan akaratától. Személyének és hatalmának súlyát az 1594-es várkapituláció körülményei jelzik, amikor gróf Hardegg főkapitány és a várbeli főtisztek mellett a megadással kapcsolatos okmányt Szeghy Szűcs is aláírta.15 Bizonyára nem került volna erre sor, ha a polgárok közössége és vezetői jelentéktelen csoportot alkottak volna az ostromlott várban. Fény derül a fenti esetekből arra is, hogy a végvári katonaság és a városi polgárság közös ügyeiben „vegyes" ítélőszék járt el, melyet polgárok, nemesek és katonák alkottak. Ez a sajátos forma, amelynek első nyomai 1562-ben bukkantak fel, a végvárváros társadalmának terméke; működése végigkísérte annak másfél évszázados fennállását.16 A négy esztendős török uralom súlyos megpróbáltatásokat hozott a város számára. A házak nagy része elpusztult, elnéptelenedett, a lakosság elmenekült a városból és környékéről, s zömében a felvidéki megyékben, Pozsony, Szakolca, Szempc városokban, illetve vidékükön talált magának ideiglenes otthont. A félhold uralma idején Győr valóban határvár, katonaváros lett. Ezen a helyzetén az 1598 márciusában bekövetkezett felszabadulás sem változtatott azonnal. A török csapatok helyét az ostromban részt vett, és a további magyarországi hadjáratra készülő külföldi zsoldoshadak foglalták el, amelyek megakadályozták, hogy a polgári lakosok visszatérjenek otthonaikba. 1598 júliusában a Sopronban tartózkodó győri káptalan a maga és a polgárság nevében már kérte a királytól a város átadását, szabadságainak visszaállítását. Kutassy János esztergomi érsek (egykori győri püspök) ehhez igyekezett megnyerni Thurzó György királyi tanácsos támogatását. Melléjük álltak az országgyűlés rendjei is, amikor az 1599. évi 42. törvénycikkben ismételten a királyhoz fordultak a káptalani székhely visszaállításának és a polgári házak visszaadásának elrendelése érdekében. 1600 júniusában eredménnyel jártak a városi lakosság közösségének visszaállítására irányuló kísérletek. Szeghy Szűcs Gergely főbíróval az élen 91 polgár nevét jegyezték fel a város jegyzőkönyvében. Ettől kezdve folyamatos a visszaköltözés, amit elősegített, hogy 1601 augusztusában a káptalan határidőt szabott a belváros egykori ház- és telektulajdonosainak jogaik ér13 GyEL GyKML Téka XIV. No. 2449. Vö. még GECSÉNYI L.: Katonák és polgárok, i. m. 678. 14 Ld.: Gecsényi LAJOS: Győr városa, i. m. 219. 15 StAD GA Locate 9325. Acta und Handlungen Herrn. F. Hardeck und die Aufhebung Rab bettr. 1594. 16 GECSÉNYI L.: Katonák és polgárok, i. m. 679. Hasonló helyzet lehetett Komáromban, ahol egy 1681 júniusában tartott ítélőszéken a városi főbírón és az esküdteken kívül az érsekiéli prédiális szék alispánja, a seregbíró, a várőrség prefektusa és egy vajda vettek részt. SANR-PKN KVL Városi jegyzőkönyvek. 1. köt. 306. Ld. továbbá Szombathely gyakorlatát, ahol a megyei tisztviselők ugyancsak ott voltak alkalmanként a törvényszéken: KISS M.: i. m. 131. 138
