Gecsényi Lajos: Gazdaság, társadalom, igazgatás. Tanulmányok a kora újkor történetéből (Győr, 2008)
Győri céhek a XVI. század második és a XVII. század első felében
Gecsényi Lajos Saját kezdeményezésű céhszabályok Szíj-, pajzs-, nyereg- és lakatgyártok, kovácsok: 1566 Szabók:1568 Borbélyok: 1593 Magyar vargák: 1607 Kovácsok: 1610 Ismeretlen eredetű céhszabályok Német vargák: 1582 Kötélverők: 1637 Kőművesek: 1637 Kovácsok, bognárok: 1643 Az iparosok gazdasági-társadalmi helyzetéről A céhes iparban dolgozó mesterek, mesterlegények társadalmi helyzetéről, nemzetiségi összetételéről, a céhek belső életéről a privilégiumok szabályain kívül a tárgyalt korszakban igen kevés forrás szól. Ezek a kizárólag a XVII. századból tartalmaznak adatokat s főként néhány szakmára összpontosítva: a vargákról, a szűcsökről, a fegyver- és szíjgyártókról, a gombkötőkről, a csizmadiákról és mindenekelőtt a szabókról. A „katonai" céhekről, amelyek gyakorlatilag teljesen elkülönült életet folytattak a regimentsoltész fennhatósága alatt és a városi polgári életben igen csekély mértékben vettek részt, még kevesebb ismeretünk van. A városi tanács tisztségviselői és a város vezető rétegéhez tartozó személyek ismeretében azt mondhatjuk, hogy ehhez a csoporthoz az iparosok közül néhány szabó, szűcs, varga és ötvös tartozott. A városbírák között a század elején mindössze két személyt találunk: Szeghy Szűcs Gergelyt és Szűcs Benedeket. Szeghy Szűcs azonban inkább az iparával felhagyó nemesbirtokos-csoport képviselője. Az esküdtek, városhadnagyok között viszont gyakoribbak az említett szakmák művelői. Egy teljesen esetleges felsorolás a XVII. század első két évtizedéből csupán példákat említhet: Lukácsi Szabó István, Szabó Boldizsár, Szabó Mátyás, Genese Szabó Márton, Nagy Szabó János, Szabó Benedek; Ötvös László, Ötvös Mihály, Peresztegi Ötvös János; Kapra Szűcs Péter, Bolla Szűcs Miklós, Kecskeméti Szűcs György, Csepregi Varga György.60 Számottevő vagyont a 60 A városi polgárság társadalmi tagozódásáról ld. GECSÉNYI L.: Gazdasági és társadalmi változások, i. m. 14-17. 106
