Gecsényi Lajos: Gazdaság, társadalom, igazgatás. Tanulmányok a kora újkor történetéből (Győr, 2008)
Győri céhek a XVI. század második és a XVII. század első felében
része a 4 lovas „vasas" szekér) gyakori látogatói a szomszédos városok, mezővárosok vásárainak. Természetesen távol áll tőlünk azt hinni és állítani, hogy a helyi ipar részesedése a kereskedelem iparcikkekkel történő ellátásában akár mennyiségi, akár minőségi vonatkozásban meghatározó lett volna. Erre éppen a kereskedelmi konkurencia elleni állandó panaszok adnak cáfolatot. De tény, hogy az iparosok — szakmánként eltérő nagyságrendben — ott voltak a piacokon, áruikat a város kereskedelmi körzetében több helyütt megtaláljuk. A négy esztendőn át tartó török világ azonban brutálisan megszakította azt a fejlődést, amely a város kézműipari struktúrájában kibontakozott, amely az eddigi keretekben (és korlátok között) minden bizonnyal további céhszerveződésekhez vezetett volna. Győri céhek A kézműipar újjászerveződése és fellendülése a török uralom után Az 1598-as felszabadító ostromot követő tartós katonai beszállásolás terhe csak egy év múltán kezdett a városban enyhülni. Az élet újraindulásának jelei 1599- ben már egyre erőteljesebbek, és a városi igazgatás 1600 nyarán történő helyreállítása végképp megnyitotta a városi élet folytatásának lehetőségeit. A lakosság elmenekült csoportjai a királyi Magyarország különböző városaiból megkezdték visszaköltözésüket. Feléledt a hetipiac és 1600 őszén már országos vásárt is tartottak. 1601. január 10-én a szíj-, pajzs-, nyereg- és lakatgyártók, továbbá a csiszárok képviselői (szám szerint 6 fő) megjelentek a nagyszombati bőröscéh előtt és kérték, hogy az ostrom idején elveszett privilégiumuk pótlására, mivel az elmenekült mesterek szeretnének Győrbe visszatérni, adják át céhszabályaikat. A kérésnek megfelelően a nagyszombati főbíró és a szenátus kiadta a céhlevelet, amit a káptalan győri visszaköltözése után 1602 elején saját átírásában megerősített, de a céhhez csatolta a kovácsokat is.27 Miután a lakatgyártók Nagyszombatban már nem tartoztak a bőrösökhöz, 1612 februárjában a győri lakatgyártó mesterek Komáromból kérték el az ottani lakatosok céhlevelét (eredetileg ez is a nagy- szombatiaké volt!) és azt is kezdték használni.28 A két statútumot egybefoglalva 1624-ben íratták át a káptalannál. A földesúr ekkor fűzte hozzá — nyilván a győriek kérésére — az idegen mesterek ünnepnap előtti árusításának tilalmát — a hivatásos vaskereskedők: a „vásárosok" kivételével; a nem fizető megrendelők kívánsága teljesítésének tilalmát; a kontárok üldözését.29 1630-ban egy újabb kiegészítés városi polgárjoghoz és a katolikus valláshoz kötötte a céhbe történő felvételt.30 22 Uo. 6. köt. 283. és 7. köt. 407. 28 Uo. 7. köt. 404. 29 Uo. 30 GyMJVL Céhiratok levéltári gyűjteménye. 1. sz. 99
