Sáry István: „A városszépítő” - Válogatott cikkek, tanulmányok Győr város és a megye múltjából (Győr, 2008)
A forradalom szellemében
A forradalom szellemében Győr városa és a2 agg Kossuth 1848 októberében, amikor Kossuth Lajos városunkba érkezett, a haladó polgárság óriási lelkesedéssel ünnepelte. Ez a személyes találkozás mély nyomokat hagyott a lakosság szívében, s Kossuth távoli hívó szavára azonnal készen állt a haza védelmére. Az önkényuralom korában a város haladó polgársága, iparos rétege, ifjúsága az elnyomó hatalom megfélemlítése, terrorja ellenére is kimutatta hűségét az 1848-as szabadságharchoz és szeretett kormányzójához Kossuth Lajoshoz. Kossuth az emigrációban minden erejét latba vetve küzdött a magyar függedenség visszaszerzéséért. Közben az abszolút birodalom fenntartóit egyre súlyosabb bel- és külpolitikai gondok terhelték. Törvényességet nélkülöző módszerekkel többé nem lehetett kormányozni. Elérkezett az ideje, hogy az ország sorsa valamilyen módon rendeződjék. Az elnyomott osztályok a nemzed függedenség visszaszerzését és a feudális maradványok felszámolását remélték. A magyar uralkodóosztály az osztrák udvarral megkötendő érdekszövetségben látta biztosítottnak jövőjét. Hiába emelte fel Kossuth intő szavát a kiegyezés, a nemzeti önállóság feladása ellen, a magyar és osztrák uralkodóosztály örök érvényűre tervezett érdekszövetséget kötött. Az elnyomott nép elkeseredetten vette tudomásul, amit urai intéztek. A kiegyezéssel létrejött magyar kormány nem a közösügyi rendszer lassú felbomlasztására, hanem annak megszilárdítására törekedett. Az ország fokozódó alárendeltsége élezte az osztályellentéteket és az uralkodó csoportok közötti harcot. A dualista rendszer jogfeladási politikájának esett áldozatául a magyar függedenség és 'haladás egyik legnagyobb harcosa is, Kossuth Lajos. Az országgyűlés által megalkotott 1879. L. te. ugyanis kimondotta, hogy mindazok a személyek elvesztik állampolgárságukat, akik 10 éven keresztül az országhatáron kívül élnek és valamelyik osztrákmagyar konzulátuson nem kérik állampolgárságuk meghosszabbítását. E törvény magában rejtette Kossuth magyar állampolgárságának elvesztését is. Az országgyűlésnek ez az intézkedése a felháborodás és elégededenség óriási hullámait verte fel. A különböző társadalmi osztályok tiltakozásai természetesen nem hozhatók egy szintre. „Hűség és hamisság keveredett e kultuszban. A magyar nép túlnyomó többsége mindenesetre magyarsága megcsúfolásának érezte Kossuth magyar állampolgárságának esedeges elvesztését. Ezt bizonyítja, hogy Kossuth 80. születésnapján 58 törvényhatóság, 40 mezőváros és község választotta 1 Magyarország története. II. (Budapest, 1964.) 131. p.-83-