Sáry István: „A városszépítő” - Válogatott cikkek, tanulmányok Győr város és a megye múltjából (Győr, 2008)

A forradalom szellemében

A forradalom szellemében delemben fáradságot nem ismert, a ki meg nem rettenve, bár része volt ben nők, a hatalom börtöneitől, a ki szivének teljes hevével, hazaszeretettől lángoló szavaival fel rázta tespedésökből a tetszhalottakat, vért és életet öntött a nemzet testébe, - az Kossuth Lajos volt. Végre a szabade/vüség eszmei diadalra jutottak, a két törvényes tényező a korona és a nemzet képviselete megal­kották a törvények egész sorozatát, melyek a nemzetet al­kotmányi tag és társadalmilag széttagoló válaszfalakat hivat­va voltak szétrombolni s az egyenlőség zászlaja alatt az egész nemzetet egygyé tömöríteni. A magyar nép tele tüdő­vel szívta magába a szabadság életre keltő és éltető levegő­jét s kezdte kifejteni eddig lenyűgözött erőit és azu­tán., azután honfi vér patakzott a harcmezőn és a vérpadon, be „vessünk fátyolt a múltakra." Bár bensőmben egész nagyságaiban él Kossuth Lajos fé­nyes alakja, gondolataim nem elég erősek arra, hogy hű képet festhessen és szerény szavam gyengébb, semhogy érdemé­nek babérkoszorújába csak egy levélkét is belefonhatnék. - Nincs is szükség erre, hisz az egész nemzet gyásza bizonyít­ja, hogy Kossuth Lajos minden magyar szívében él! Mi is a gyászoló nemzet kis töredéke összegyűltünk tek. Közgyűlés sajgó fájdalommal sziveinkben, hogy minő gyász­­szertartás illesse meg részünkről a nemzet nagy halottját, mely méltó legyen gyászunk mélységéhez, a nemzet és tör­vényhatóságunk méltóságához, tanácskozásainkat pedig kezdjük azon fohásszal: Isten óvja minden bajtól a magyar hazát!-73-

Next

/
Thumbnails
Contents