Sáry István: „A városszépítő” - Válogatott cikkek, tanulmányok Győr város és a megye múltjából (Győr, 2008)
A forradalom ideje
A forradalom ideje Ugyane2en a napon a megye és a város tisztviselőiből, s a polgári őrseregek tisztjeiből ún. Közbátorságra ügyelő vegyes választmány alakult a konzervatív beállítottságú Dorner Ede másodalispán elnöklete alatt. E szerv felállítására tulajdonképpen azért volt szükség, mert a polgári forradalom győzelmét követő napokban a közigazgatási hatóságok nem tudták ellátni feladatukat. A Dorner mögé sorakozó reakciós erők viszont így átmenthették hatalmukat. A választmánynak Lukács Sándort is sikerült a tagok sorába bevonni, mely mögött valószínű az a szándék is meghúzódott, hogy így korlátozhatják forradalmi tevékenységét. Lukács Sándor valószínű nem gondolt erre. Inkább úgy vélte, hogy törvényes keretet kapott munkájához. A Lukács által megfogalmazott és a választmány nevében kiadott felhívások, közlemények azt mutatják, hogy a továbbiakban sem tört meg a fiatal ügyvéd forradalmi lendülete. A polgári átalakulásért folyó küzdelemben a diákság, s ezen belül különösen az akadémiai ifjúság is kivette részét. Az oktatás korszerűsítésére vonatkozó követeléseiket március 23-án tették közzé. Ebben többek között leírták, hogy „Hazánk tanítási rendszere eddig egy élettelen mechanizmus volt, mely a tudomány iránti kedvet nemigen mozdíthatta elő, az öngondolkodás tehetségét ki nem fejthette, és a tudományokat honosítani, az élettel összeköttetésbe hozni képes nem volt... ” Ezért követelték a tanintézeteknek a legszükségesebb tudományos eszközökkel történő felszerelését, szakkönyvtár felállítását, az elemi- és középiskolákban az eddigi szajkó-rendszer megszüntetését, a testi büntetés eltörlését, óvodák felállítását és a tanítók fizetésének rendezését. A tanulóifjúság haladó szellemű tanáraival az élen kezdettől fogva részt vett a közrend védelmében. Március 21-én a megyegyűlés összehívása okozott izgalmat a konzervatívok körében, mivel a földesurak többsége távol maradt az ülésről. Wurdéné feljegyezte naplójába, hogy a nemesek nem mertek jönni, féltették a bőrüket. Rendbontásra nem került sor, de a közbátorság megóvása érdekében Dorner Ede rögtönítélő eljárás engedélyezését kérte a nádortól. A nádor március 23- án megadta az engedélyt, de életbelépését a közgyűlési kihirdetéstől és 14 napi közszemlétől tette függővé. Dorner javaslatára a választmány a kisgyűlésen történő kihirdetés és 8 napi várakozási idő engedélyezését kérte a nádortól. A nádor az utóbbi kérést is teljesítette. Dorner magatartására jellemző, hogy még a nádori engedély és a kisgyűlés összehívása előtt — bízva a kedvező döntésben — kinyomtatta a rögtönítélő bíráskodás bevezetéséről szóló rendeletet. A reakciós erők elsősorban a volt jobbágyok részéről véltek fenyegető veszélyt a nemesség ellen, s igyekeztek csírájában elfojtani a parasztok szervezkedéseit, megmozdulásait. Dorner Ede élenjárt e tevékenységben, s már március 27-én a megyebíróság elé idézte azokat a volt jobbágyokat, akik Vas Gereben Öreg ABC c. munkájára hivatkozva terjesztették, hogy nem kell a parasztnak a földesúrral szembeni korábbi kötelezettségeit teljesíteni. Rövid időn belül nyilvánvalóvá vált a volt jobbágyok előtt, hogy a megyénél nem kereshetnek igazságot, s ezért a későbbiekben az igazság kútfejéhez, Deák Ferenchez fordultak panaszaikkal. Győr város lakosai számára szinte a március 15-éhez hasonló felszabadultságot és örömöt okozott április 1-jén annak a híre, hogy a király teljesítette a nemzet kíván-57 -
