Sáry István: „A városszépítő” - Válogatott cikkek, tanulmányok Győr város és a megye múltjából (Győr, 2008)

A városszépítő

A váross^építő

számára igen előnyös üzlet volt. 1907-ben például, amikor már megszűnt az államsegély, 11 000 koronát tett ki az Rt. tiszta nyeresége. Ez évi jelentésükben olvashatjuk, hogy a lakosság elégedetten él a telepen, amit az is bizonyít, hogy egész éven át nem volt üres lakás. Ebben az évben a vendéglő mellett 1 egyszobás és 10 kétszobás lakás értékesítésére került sor.

Időközben az építkezésben kedveződen változások következtek be. Másfél év alatt 60 százalékkal emelkedtek az építési költségek s ez a helyzet egyelőre a telep bővítését is visszavetette. 1908-ban mindössze 2 kétszobás épület létesítésére került sor, melyet a város iskolai célra vett igénybe. Ugyanakkor 3 kétszobás és 5 egyszobás lakást értékesítettek. A következő években — szerényebb mértékben — tovább folytatódott az építés és az értékesítés. Az építési költségek állandó emelkedése miatt olcsóbb lakások s egy munkásszálló építését is tervbe vette az Rt. Tervüket különböző okok miatt azonban nem tudták véghezvinni s így folytatták a hagyományos építkezést, mely az első világháborúig tartott. 1914-ben további 12 házat adtak át s ezzel a város két utcából, 84 házból álló első munkástelepének teljes építése befejeződött. A Külső Árpád úttól keletre levő területen az ún. ágyúgyári lakótelep kiépítésére később, 1915 és 1917 között került sor. Ez a munkáskolónia azonban már mind stílusban, mind belső elrendezésében lényegesen különbözött az előbbitől,

A város első, tervszerűen épített munkástelepe az egyedülálló és családos munkások illetve tisztviselők számára készült. A földszintes, kertes házak azt a célt szolgálták, hogy a munkás a szennyezett levegőjű gyárból egészséges környezetbe térjen haza s ezáltal is elégedett, megbízható dolgozója legyen a gyárnak. Hangsúlyoznunk kell, hogy ezek a munkáslakások nem voltak olcsók s így bérlésükre, főleg pedig megvásárlásukra csak az átlagmunkásnál lényegesen jobban fizetett szakmunkások, előmunkások voltak képesek. Érthető tehát, hogy a telep lakói nagy többségben vagongyári és szeszgyári vezető munkások voltak. A lakótelep — ezt is látnunk kell — a gyárak függvényeként jött létre és természetesen elsősorban a gyárosok gondjain segített. Ám a munkáscsaládok egy része a kor színvonalán korszerű lakáshoz jutott, s ha nem is nagymértékben, de valamelyest enyhültek a város nyomasztó lakásviszonyai. Az első munkáslakótelep felépítése pedig megvetette az alapját Győr - később Gyárvárosnak nevezett — új városrészének.-52-