Sáry István: „A városszépítő” - Válogatott cikkek, tanulmányok Győr város és a megye múltjából (Győr, 2008)

A városszépítő

A váross^építő

Bisinger József,

egy győri polgár emlékére

Győr város polgárainak névjegyzékében a 18. század második felében fordul elő először a Bisinger vezetéknév. A sort az egykori Moson megyei Gáta (Gattendorf) községből származó Bisinger Lipót kereskedő nyitja meg, aki 1774. május 25-én szerzett polgárjogot Győrött. Öt követte az ugyancsak Gátáról származó Bisinger Ignác üvegesmester, akit 1780. május 17-én vettek be a város polgárai közé. Bisinger Ignác Győrben Richter János üvegesmester lányát vette feleségül s ebből a házasságból született 1780. május 24-én az apja nevét viselő gyermek. Bisinger József az apja műhelyében nevelkedett és a mesterség folytatója lett. Tizenhat éves korában Bécsben kezdte meg a mesteri cím megszerzéséhez szükséges vándoréveit. Itt Gäntzel Lőrinc üvegesmesternél dolgozott. A bécsi üvegescéh által 1799. június 27-én kiállított bizonyítvány szerint 2 évig és 27 hétig „szorgalmasan és becsületesen" tanult. Vándorévei letelte után visszatért szülővárosába, ahol 1806. november 17-én ő is elnyerte a polgárjogot s ezzel lehetővé vált, hogy önálló életet kezdjen. Valószínű, hogy néhány évig még apja műhelyében maradt s csak 1809-10 körül nyitott saját üzletet. Erre utal egyébként 1843-ban kelt végrendelete, amely 33 év alatt szerzett vagyonáról rendelkezett. Bisinger Ignác első felesége halála után még kétszer nősült. Harmadik házasságából születtek Jusztinia, Anna és Ignác nevű gyermekei, akiket 1812. március 14-én kelt végrendeletében kizárólagos örököseivé tett. József fiát kizárta az örökségből, s így ő az apa halála után a pereskedést elkerülendő, 5000 Ft végkielégítésben egyezett meg féltestvéreivel.

A város egyszerű polgárai: iparosai, kereskedői életéről, hacsak nem történt életükben valami rendkívüli esemény, vagy nem fűződik nevükhöz nevezetes cselekedet, alig tudunk meg valamit. Bisinger József több ezer iparostársához hasonlóan nem hagyta ránk önéletrajzát, így ha nem tett volna valami maradandóan nevezeteset, neve már rég feledésbe merült volna. O azonban szorgalmas életével és vagyonának a köz javára történő hagyományozásával magasan kiemelkedett kortársai közül. A több százra menő számla, amelyet hátrahagyott, mutatja, hogy a mesternek a reformkori városban bőven akadt munkája s abból jelentős vagyont tudott gyűjteni. Számadási irataiból azt is megtudjuk, hogy bár puritán életet élt, jelentős gondot fordított művelődésre. Színházba, hangversenyekre járt, francia, német, angol klasszikusokat olvasott. Jelentős volt a könyvtára és képgyűjteménye. Becsületes munkája, magatartása révén elért tekintélyének köszönhette, hogy Győr város külső tanácsa tagjai közé választotta, majd a „szegények atyjává” és az „árvák nevelőjévé" nevezték ki. Ezek a hivatali tisztségek egyben annak is bizonyítékai, hogy Bisinger József készségesen segített az elesetteken, a támogatásra, gyámolításra szorulókon. 1843 februárjában, a város első óvodájának megnyi-39-