Sáry István: „A városszépítő” - Válogatott cikkek, tanulmányok Győr város és a megye múltjából (Győr, 2008)
Jogállás és közigazgatás
jogállás és kös(igas{gatás szedése által a községbe település nehezítetnék meg ami közvetlen Győr város szomszédságában — hol ily díj nem szedetik — csak a községi lakosság anyagi károsodását vonná maga után”P Az 1870-es években a községben még jelentős, nagyrészt a győri püspökség tulajdonát képező beépítetlen terület volt. A képviselőtestület községrendezés céljából igyekezett e területeket birtokába venni. A győri püspökséggel kötött egyezség alapján az 1870-es évek elején sikerült a főteret községi kezelésbe venni. E területen jelentős beruházással a képviselőtestület sétateret létesített, majd rendszeres gondozására 1888- ban bevezette a vízvezetéket. 1878-ban a képviselőtestület határozatot hozott az utcák elnevezéséről és a házak házszámtáblákkal történő ellátásáról.54 1886-ban a képviselőtestület a község főterét a helyi kórház, rk. leányiskola és zárda építtetőjérői, Simor János hercegprímásról, mint volt győri püspökről nevezete el.55 * Az 1887. május 31 -i képviselőtestületi ülésen vetődött fel a 2703 négyszögöl területű vásártér, gőzmalom tér és a körtöltésen kívül eső 6782 négyszögöl ún. tóállás tér megvétele. A tárgyalások a püspökséggel azonnal megindultak s a jelzett területeket a község 1200 Ft-ért megvásárolta. Különös fontossággal jött számításba az ún. vásártér megszerzése, mert a község már régóta törekedett a vásártartási jog megszerzésére. Miután Győr városa a községet e törekvésében megakadályozta, a képviselőtestület 1898-ban a vásárteret felparcelláztatta és 270-280 négyszögeles darabokban: 1500-2200 Koronás összegekben elárverezte. Az adásvésteli szerződésekben kikötötték, hogy a vevő tartozik „egy a kor igényeinek megfelelő cserép, pala, vagy bádoggalfedett— s rendes bejárattal bíró tégla, vagy kőből lakházat — az utca vonal hosszában kiépíteni”A 19. század végére a magánépítkezések üteme a községben meggyorsult. A képviselőtestület ezt látván, egyre több gondot fordított a posványos, mocsaras területek felszámolására. Igyekezett azonban ezt úgy megoldani, hogy a kiadásokat az érdekelt háztulajdonosok fedezzék. Utcarendezés címén a képviselőtestület magántulajdonosoktól kisebb telkeket vásárolt, melyekkel az utcákat kiigazították. A tárgyalt időszak alatt a községben újabb gyárak létesültek, a régiek bővültek. 1879-ben épült a Schmiedl-féle cukorkagyár, mely 1903-ban már 150 munkást foglalkoztatott. 1890-ben létesült a Koestlin és Társa biscuitgyár, mely a századforduló idején 400 alkalmazottal dolgozott. A Kohn olajgyár a 19. század végén jelentősen bővült, 1907-ben 2000 munkát foglalkoztatott. A fentieken kívül a községben több ecetgyár, nyomda, fatelep, vendéglő és egyéb létesítmény volt. A község pótadómentességet és jó közlekedési utakat biztosított a gyáralapítóknak. 1893-ban a község 1 törvényhatósági közúttal, 1 községi közlekedési úttal és 20 községi közúttal rendelkezett.57 A község kb. 400 lakóházából 158 tégla- és 12 emeletes épület volt.58 53 54 55 56 57 58 GYVL Győrsziget község képviselőtestületi jkv. 1887. szeptember 23. Uo. 1878. október 28. Uo. 1886. szeptember 23. Uo. 1900. március 8. Uo. 1893. június 27. Uo. 1894. augustus 6.-270-
