Sáry István: „A városszépítő” - Válogatott cikkek, tanulmányok Győr város és a megye múltjából (Győr, 2008)
Jogállás és közigazgatás
jogállás és kögjga^gatás Ságokra hivatkozva a Rábaszabályozó Társulatra és az államra hárította a felelősséget. Kártérítési és segélykérelmeit azonban az állam elutasította. Érdekes módon a folyókkal határolt község 1875-ig saját híddal nem rendelkezett. A Győrt és Szigetet összekötő Rábca híd a város tulajdona volt. Már 1867-ben felmerült egy Újvárost (Győr egyik városrésze) és Győrszigetet összekötő Rábca gyaloghíd terve. A gyaloghíd, valamint a vele összefüggő vámház és kocsma építésére 1874-ben került sor közel 10 000 Ft költséggel. 1890-ben építette Győr megye a Győrszigetet és Révfalut összekötő vámmentes Duna-hidat 60 000 Ft-os költséggel. Az építéshez Győrsziget község 4000 Ft-tal járult hozzá. Közvilágítás Közvilágítás Győrsziget központi részén már a 19. század első felében utcai petróleumlámpák szolgáltatták a közvilágítást. 1879-ben tett javaslatot a Győri légszesztársulat a gázvilágítás bevezetésére. A képviselőtestület hosszas tanácskozás után, főleg közbiztonsági szempontból a korszerű világítás bevezetése mellett döntött. A légszesztársulattal előzetesen megállapodtak abban, hogy 14 db utcai lámpa létesítésére kerül sor, a lámpagyújtó a község alkalmazottja lesz és a felügyeletét a községi őrmester látja el.48 Az elöljáróság a képviselőtestület jóváhagyásával rövidesen megkötötte a szerződést. Ezt követően a község Híd és Gyár utcájában sor került az utcai gázlámpák felállítására, melyek költségeit a vonalba eső háztulajdonosok fedezték. A lámpagyújtó a képviselőtestület kikötésének megfelelően községi alkalmazott lett, kinek a társulat évi 80 Ft-ot fizetett.49 Célszerű elhelyezésével a bírót és 2 képviselőtestületi tagot bíztak meg. A század végén meginduló nagyobb arányú építkezések, utcarendezések a közvilágítás további bővítését tették szükségessé. Ennek megfelelően határozta el a képviselőtestület még 43 db utcai gázlámpa létesítését, amelyekből most már a község központi részétől távol eső utcákba is jutott. Vízvezeték A község előrehaladásán szorgalmasan munkálkodó Weidman Adolf képviselőtestületi tag, ismertetve a község elmaradott közegészségügyi viszonyait, az 1884. október 21-i képviselőtestületi ülésen vetette először a vízvezeték bevezetését. Szorgalmazva egyben a szegény lakosság érdekében közkutak létesítését. Előterjesztésére a képviselőtestület bizottságot küldött ki, mely a vízvezetéki társulattal megkötötte a szerződést. A község bírája a képviselőtestület 1885. augusztus 6-i ülésén jelentette be, hogy a vízvezeték bevezetése a község területén megtörtént. Az ülés határozatot ho48 GYVL Győrsziget község képviselőtestületi jkv. 1879. október 2. 49 Uo. 1879. október 29.-268-
