Sáry István: „A városszépítő” - Válogatott cikkek, tanulmányok Győr város és a megye múltjából (Győr, 2008)

Jogállás és közigazgatás

Jogállás és közigazgatás

A községi képviselőtestület hatásköre általában, az egyes ügyeket csoportosítva, a következő feladatok megoldására terjedt ki: községi közlekedési utak fenntartása, árvízvédelmi intézkedések, a közvilágítás megoldása, vízellátás, a községi középítkezések meghatározása, községrendezés, az iskolaügy rendezése, szociális ügy, egyesítés Győrrel. Tevékenységét az alábbiakban kívánom részletesen kifejteni.

Községi közlekedési utak fenntartása, javítása

A mély talajon fekvő, kibányászott anyaggödrökkel teli Győrsziget község közlekedési útjai a 19. század első felében nagyon rossz állapotban voltak. A győri „Hazánk ” c. lap 1847-ben így számolt be erről olvasóinak: Magyarországon a legnagyobb tó a falaton, ezután következnek az apróbbak és legapróbbak, példának okáért azpk, melyek Győrszigetnek piszokfeneketlen utcáin egymás érik.’no 1873-ig e helyzeten lényeges változás nem történt.

Az újjáalakult községi elöljáróságnak és képviselőtestületnek egyik fő feladata volt a községi közlekedő utak megjavítása. Az 1872. december 1-i elöljárósági ülés már határozatot hozott „a legnagyobb üzlettel s gyárakkal bíró községi lakosok, s kik a legnagyobb részben járulnak is a község költségei fedezéséhez”-^ Az utak jókarba helyezése a község összes lakosát érdekelte. A képviselőtestületben azonban e kérdésben mindvégig a gyárosok, gazdag kereskedők és jobb módú iparosok érdekei érvényesültek. A község belső magjában lakó gyárosok kölcsönök nyújtásával és hozzájárulásokkal nyerték meg a képviselőtestületet érdekeik érvényesítéséhez. 1877-ben Kohn Adolf olajgyáros 2000 Ft-ot ajándékozott a községnek a később róla elnevezett olajgyárához vezető út kikövezésére.39 40 41 42

Az útépítés költségeinek pódásához a község pénzzel és közmunkával járult hozzá. 1891-ben a Magyar-angol biscuit, később Koesden-gyár a községgel szerződést kötött a gyárhoz vezető út kiépítéséről. A költségek felét a gyár vállalta, a másik felét évi 100 Ft törlesztése mellett kamatmentesen a községnek kikölcsönözte. A képviselőtestület kikötötte, hogy az útfenntartás költségei addig, míg a gyár állami adókedvezményben részesül, a községet és Rt-t közösen terhelik.

Az útépítés 1150 Ft-ba került. 1894-ben Kohn Adolf olajgyáros ajánlatot tett a községnek, hogy 4500 Ft-ot hajlandó kölcsönözni, ha a község a 4 gyárral, több kereskedő és iparüzlettel rendelkező Kohn utat kockakővel kiköveteti. A képviselőtestület 3000 Ft-ot vállalt magára, a hiányzó rész fedezésére Kohn Adolf ígéretet tett. Az útépítés az egyezségnek megfelelően megtörtént.43

39 Uo. Győrsziget község számadása, 1904.

40 „Hazánk”, 1847. november 23.

41 GYVL Győrsziget község számadása, 1903.

42 Uo. Győrsziget község képviselőtestületi jkv. 1877. február 26.

43 Uo. 1894. október 16.-266-