Sáry István: „A városszépítő” - Válogatott cikkek, tanulmányok Győr város és a megye múltjából (Győr, 2008)
A győri gazdaság és a közlekedés fejlődése
A győri gazdaság és a közlekedés fejlődése A leírt vonalvezetés kidolgozásánál az újonnan építendő összekötő híd okozott különösebb gondot. Révfalu már 1895 óta folytatott harcot mindennemű forgalomra alkalmas vashíd létesítéséért, Győr azonban kedveződen anyagi viszonyaira hivatkozva éveken keresztül halogatta a kérdés megoldását. Végül is Győr és Révfalu 1904. évi közigazgatási egyesítésekor a város szerződésben tett ígéretet arra, hogy a nagyon hiányolt hidat rövid időn belül kiépíti. Szesztay László mérnök bízott az ügyben folyamatban levő tárgyalások eredményében, mégis számolva a leírt helyen felépítendő hídnál az elkerülhetetlen meredek feljáró lejtők következményeivel, egy új kis-dunai vasúti hidat vett számításba 170 000 korona költséggel. ,A különálló vasúti híd a fentebb részletezett vonalvezetést úgy módosítja, hogy a vonal az 1. ábra. Győr és Moson között tervezett szigetközi helyiérdekű vasút útvonala és kiágazásai átrakó állomást elhagyva nem követi a m. kir. államvasutak dunaparti összekötő vágányának irányát, hanem egyenes irányban vezet a Révfalupataház keleti szélénél elhelyezkedő Dunahíd felé, közben keresztez} a Budai-orszjgutat s e keresztezésnél találkozik a személyforgalmi vonallal, mely a m. kir. államvasuti személypályaudvarfőépülete előttfekvő térről elindulva, azArpád-út és Budaiországút találkozásáig a fentebb leirt módon lesz vezetendő s e helyütt keresztez} a dunaparti összekötő vágányt, majd a Budai-országút mentén továbbvezetve egyesül az átrakó állomás felől vezetett vonallal (2. ábra).-230-
