Sáry István: „A városszépítő” - Válogatott cikkek, tanulmányok Győr város és a megye múltjából (Győr, 2008)
A győri gazdaság és a közlekedés fejlődése
A. győri gazdaság és a közlekedés fejlődése Bemutatkozó beszédének megtartására 1884. június 7-én érkezett Győrbe, ahol a lakosság kitörő lelkesedéssel fogadta. „Mint egykor Cézár, Baross Gábor is elmondhatja magáról: jöttem, láttam, győztem. ” — írta a Győri Közlöny a fogadtatásról. Baross beszédében szólt a vasutak államosításának jelentőségéről, Fiume fejlesztéséről, a kormánynak a Felső-Duna és a Vaskapu szabályozásával kapcsolatos törekvéseiről, a szakképzés fontosságáról s a Rába-szabályozásról. Mindezek egybeestek a győriek érdekeivel, s várható volt, hogy sokan rá fognak szavazni. A Győri Közlöny a népszerűsítés érdekében minden réteget megmozgatott. Külön felhívta az újvárosi fuvarosok figyelmét arra, hogy Barossra szavazzanak, mert az államdtkár elősegíti majd államköltségen a Rába szabályozását. Baross elfogadta a felkérést, a választás azonban nem volt előre lefutott, hiszen Győrött erős volt a kormányellenzék, s Kossuth Lajos is az 1848-as és függedenségi párt jelöltjét, a művelt és kitűnő szónok, Helfy Ignácot támogatta. Baross érdemeit Helfy Ignác is elismerte, s kijelentette, hogy nem protekció, hanem szakadatlan munkásság emelte fokról fokra. A választás Baross győzelmével végződött, aki 730 szavazatot, míg ellenfele 365 szavazatot kapott. Barosst az illava-puchovói kerületben is megválasztották országgyűlési képviselőnek, de ő a győri mandátumot fogadta el. A város iránti segítőkészsége hamar megmutatkozott. 1885-ben közreműködésével indult meg államköltségen a Kába-szabályozás, mely rendkívül fontos volt a győriek számára, hiszen 1883 januárjában nagy pusztítást végzett a városban a jeges ár. A Budapesttel történt közvetlen vasúti összeköttetés megteremtése 1884-ben sürgetően vetette fel a győri vasútállomás megnagyobbítását, a teherpályaudvar kialakítását, a folyami hidak és a vasút feletti közúti és gyalogoshidak megépítését. Baross mindezekhez állami támogatást ígért, s 1885 februárjában személyesen tárgyalt az érdekeltekkel. Közben töretlen szorgalommal dolgozott országos tervei megvalósításán. A minisztériumban és az országgyűlésben végzett munkáját Tisza Kálmán miniszterelnök is nagyra értékelte, melynek bizonyítéka, hogy 1886. december 28-án közmunka- és közlekedésügyi miniszternek nevezte ki, melyet a király december 29-én jóváhagyott. Másnap Győr város törvényhatósági bizottsága „a város érdekében, különösen pedig annak ármentesítése körül szerzett kiváló érdemeire” általános lelkesedéssel díszpolgárrá választotta. Üdvözlő feliratukban többek között azt írták, hogy nemcsak a hazafit köszöntik, hanem a város szeretett országgyűlési képviselőjét, a szellemi munka és a szorgalom elismerését és jutalmazását ünnepük. Barosst nem magas pártfogás, nem születés vagy rang, hanem egyedül a képesség, az ernyedetlen munka és a szorgalom emelték magas pozícióba, megérdemelten. A miniszteri kinevezés egyben azt is jelentette, hogy az 1875. évi 1. sz., azaz az összeférhetetlenségi törvény alapján újra keUett választatnia magát, ha meg kívánja tartani képviselői mandátumát. Erre 1887. január 17-én került sor, ahol Baross ismét nagy fölénnyel győzött. A pár hónap múlva sorra kerülő általános országgyűlési választás hasonló eredményt hozott. Barosst kezdetben nagyszabású terveiért, vasúti poütikájáért többen támadták, az elért eredmények láttán azonban fokozatosan nőtt népszerűsége. Az élclapok többször toühegyre tűzték, bántóan azonban sosem írtak róla.-222-
