Sáry István: „A városszépítő” - Válogatott cikkek, tanulmányok Győr város és a megye múltjából (Győr, 2008)

A győri gazdaság és a közlekedés fejlődése

A győri gazdaság és a közlekedés fejlődése

rák alkotmányos úton történő rendezésének, de fájdalmas megilletődést idézett elő körükben, hogy a kerület székhelye továbbra is Sopron marad. Véleményük szerint a dunántúli kerület kereskedési és közlekedési súlypontját már eddig is Győr képezte, s ha felépül a Győr—Graz-i vasút, ezután még inkább és kizárólagosan válik azzá.12

A nyugati vasút egyes szakaszainak átadására a következő időpontokban került sor: Győr—Celldömölk—Szombathely, 117 km, 1871. október 1., Fehérvár—Veszprém, 45 km, 1872. augusztus 9., Szombathely—Gyana-falva, 65 km, 1872. szeptember 1., Veszprém—Celldömölk, 77 km, 1872. október 1.

A győri érdekek mellőzésével felépült Győr—Graz-i vasút után a városvezetés és a Kereskedelmi Gyúlde a Győr—Ébenfurton át Szentpöltenig vezető vasút tervét karolta fel. A cél az volt, hogy Bécs mellőzésével a győri gabonapiac a legrövidebb úton kerüljön kapcsolatba a Nyugattal. A Győri Közlöny 1870. november 7-i számában többek között a következőket olvashatjuk:

„Győr már régóta Bécs gabonaraktárát képezi, ez utóbbinak két és fél millió mérő szükségletére. Az utóbbi időben a győri gabonapiacot már Pest felülmúlta, mégis az Al-Duna vidékéről a hajózás kevesebbe kerül Győrig mint Pestig. Valószínű, hogy a németországi vasutakkal történő kiépülés a pesti gabonát az Északi-tenger felé orientálja, s így a győri kereskedőkre fog maradni a franáa, dél-német és helvét országok gabonával történő ellátása. ”

A minisztérium a Győr—Sopron közt felépítendő vasútra az 1870-es évek elején több személynek adott előmunkálati engedélyt, majd 1872-ben br. Erlanger Viktor kapott végleges építési engedélyt. Az állam csak a szokásos adómentességet biztosította a vállalkozónak, aki saját vagyonából volt kénytelen fedezni a költségeket. Az építés csak nagyon lassan haladt, s a későbbiekben az állam kénytelen volt engedményeket tenni.13 A munkálatok 1874 után felgyorsultak, de ekkor meg a győri vasútállomással kapcsolatban merültek fel problémák. A GySEV-nek a győri államvasúti pályaudvarhoz történő becsadakozásához a gabonavásártérből vagy a Honvéd-ligetből jelentős területeket kellett volna átadni, amihez sem a Kereskedelmi Gyülde, sem a városi tanács nem volt hajlandó hozzájárulni. A minisztérium, a huzavonát megunva, a helyi kereskedelmi érdekek kárára, az államvasúttól másfél km távolságra adott engedélyt a GySEV állomás felépítésére. 1876-ban a vasúton megindult a forgalom, a győri álmok azonban itt sem váltak valóra. Győr városa ekkor még a közvetítő kereskedelmet illetően biztonságban érezte magát, de már folyt a nagy versenyfutás. A Győri Közlöny 1875. augusztus 27-i számában arról írt, hogy Bécs már évek óta erőfeszítéseket tesz, hogy a gabonakereskedés terén Budapestet megelőzze, de eddig még a kis Győr városát sem volt képes háttérbe szorítani. Győr birtokában van mindazon vállalatoknak, melyeket egy-egy virágzó gabonakereskedés igényel. A kereskedés emberemlékezet óta olyan elterjedt és olyan jó hírnek örvend, melyet elhomályosítani nem lehet. Sőt, a forgalom állandóan növekszik. Míg 1866-ban 3 millió, 1867-ben 4 millió, jelenleg 5 millió q gabonát szállítanak el évenként Győrből. Győrnek csak egy versenytársa van, ez Budapest, mely 1 millió q-ával haladja felül Győr gabonaforgalmát. Dacára annak,

12 GYVL Sz. kir. Győr város lakosságának emlékirata.

13 Mednarodni... 253. p.-219-