Sáry István: „A városszépítő” - Válogatott cikkek, tanulmányok Győr város és a megye múltjából (Győr, 2008)
A győri gazdaság és a közlekedés fejlődése
A győri gazdaság és a közlekedés fejlődése gabona- és egyéb kereskedelemnek. Bécs és vidéke mintegy 5 millió mérő gabonát vesz Győrből. Győr kereskedelmi forgalma csupán a bánsági, bácskai és Tisza-vidéki gabonaneműkben évi 10 millió mérő. Ide számítandó még Komárom, Zala és Somogy megye, melyek gabonából, szeszes italból, gyapjúból, nyersbőrből, épület- és tűzifából, élő állatból évi 4 millió mázsát szállítanak. Indoklásul hozták még fel Pápa város évi 2 millió mázsás forgalmát, a Bakony fa- és széntermelését és a somlói bor kedvező értékesítési lehetőségét. A Győr—Pápa—Keszthely-i vasút ügyében 1864-ben ült ismét össze a vasútépítő választmány, mely bejelentette, hogy az egyelőre Pápáig kiépülő vonal 1 millió 700 000 Ft-os költségéhez egy bécsi bankház 800000 Ft-tal kíván hozzájárulni. Bécs egyrészt politikai (a tengerig vezető vasút Ausztrián menjen keresztül), másrészt gazdasági okokból nem támogatta a tervet, s így megvalósítására nem is került sor. Ugyanebben az évben a helytartótanácsi osztály arról értesítette Győr városát, hogy Schulhof József, a kapuvári uradalom főhaszonbérlője Sopron—Fertőszentmiklós— Kapuvár—Csorna—Győr irányába vezetendő gőzüzemű vasútra előmunkálati engedélyt nyert. Győr városa támogatásáról biztosította a vállalkozót. 1866-ban a Soproni Kereskedelmi és Iparkamara kérte Győr városát egy Győr— Sopron között létesítendő vasút támogatására. Ekkor a már megépült Sopron- Kanizsa-i vasutat figyelembe véve a Kereskedelmi Gyülde és a városvezetés az előbbiekhez viszonyítva más véleményen volt. A városi mérnök kijelentette, hogy a jelzett vasút Győrt egyedül a Bécsújhely-vidék malmaival kötné össze, melynél sokkal fontosabb vonalak megépítésén fáradoznak. Ezek Győrt több gabonaforgalmi tartománnyal és az Adriai-tengerrel hozzák kapcsolatba. 1866-ban egy Győr—Graz-i vasút terve vetődött fel, mely Stájerországot és Karinthia piacát igyekezett a győri közvetítő kereskedelembe bekapcsolni és Trieszthez közelebb kerülni. Számítások szerint Győr ezzel a vasúttal 8 mérfölddel kerülne közelebb Trieszthez, mint Buda. Itt már versenytársként Buda is jelentkezik, mely a következő években fokozatosan hódítja el az elsőbbséget Győrtől. A helytartósági osztály, mely a győriek 1862-es fel-iratát válaszra sem méltatta, most váradanul bekérte a korábban tervezett vasút építési tervét és költségvetését. Egyben közölte, hogy a „királyi kormányszék a Győr—Pápa-Keszthely-i vasút üdvösségét és fontosságát méltányolva hajlandó annak építését előmozdítani, r kívánt, a jelen ínséges időket figyelembe véve azt mielőbb megvalósítani. ” Ugyanekkor már a Győr—Graz közötti vasút megépítésére alakult társaság, melynek megvalósítását az 1867-es kiegyezés segítette elő. A Közmunka- és Közlekedésügyi Minisztérium 1867. augusztus 20-i leiratában közölte az országos vasúthálózati tervet, mellyel kapcsolatban vélemény adásra kérte fel Győrt. Győr város tanácsa egyeztetve a Kereskedelmi Gyüldével feliratot intézett a Minisztériumhoz, melyet pártolás végett megküldött Pápa városának, gr. Festetich György miniszternek, valamint Győr, Vas, Sopron, Moson és Zala megyék közönségének.9 A város köszönetét fejezte ki a minisztériumnak, hogy a Győr—Graz-i vasút helyet kapott az országos vasúthálózati tervben. Egyben kifejtették, hogy a vasút révén 9 GYVL Győr város rendkívüli közgyűlésének iratai. 1867. október 30.-217 -
