Sáry István: „A városszépítő” - Válogatott cikkek, tanulmányok Győr város és a megye múltjából (Győr, 2008)
A győri gazdaság és a közlekedés fejlődése
A győri gazdaság és a közlekedés fejlődése delmi érdekek szolgálatába kívánták állítani. A vasúttársasághoz intézett levelükben kijelentették, hogy a vasút akkor lesz kedvező a városra nézve, ha a vasútállomás a hajóállomáshoz közel épül fel, s a két fontos kereskedelmi csomópontot vasút köti össze. Ebben az esetben a város a féltve őrzött vásártér egy részének ingyenes átengedésére is hajlandónak mutatkozott. Ez rendkívül nagy engedményt jelentett, ha figyelembe vesszük, hogy egy-egy országos vásár alkalmával 5—6000 db vágómarhát hajtottak fel a győri vásártérre, s emellett még tekintélyes volt a ló- és a sertés-eladás is.6 A gloggnitzi vasúttársaságtól 1855-ben az Osztrák-Magyar Allamvasút-társaság vette meg a jelzett vasutat, melyet rövid idő alatt befejezett. 1855. december 24-én átadták a forgalomnak a Bruck—Győr, majd 1856-ban a Győr—Újszőny közti vonalat. Miután a vasúttársaság a szárny-vonal kiépítésére nem vállalkozott, a város ingyen nem adott területet a vásártérből. A Bécs—Győr-i vasút kiépítésével Győr a nyugatra irányuló közvetítő kereskedelem utolsó átrakodó állomása lett. A Győrbe hajón szállított termény itt vasútra került. Versenytárs hiányában egyelőre az sem okozott gondot, hogy a hajóállomástól tengelyen kellett a gabonát a vasútállomásra szállítani, ami többletkiadást jelentett. Az új vasúttal Moson végleg elveszítette a közvetítő kereskedelemben addig betöltött szerepét. A Mosoni-Duna Győr és Moson közötti szakaszának eliszaposodásával a hajók többsége már csak Győrig tudott feljönni, s a korábban szekérfuvarozásra berendezkedett Moson megyei községek elvesztették a lábuk alól a talajt. A győri kereskedők az új helyzetben kereskedelmi érdekeik védelmére 1856-ban megalakították a Kereskedelmi Gyüldét, mely egyik fontos feladatának tekintette a város számára kedvező vasútvonalak kiépítését, illetve annak szorgalmazását. A győri kereskedők a gabonaszállítás kézbentartására 1864-ban, 500 000 Ft-os alaptőkével, Győri Gőzhajózási Rt.-t alapítottak, mely főleg a délvidéki gabona felhozatalával foglalkozott. Az 1844-ben alapított Győri Első Takarékpénztár szinte teljesen a kereskedelem szolgálatában állt. Amíg 1855-ben 1 613 533 Ft volt a forgalmi összege, és 3439 Ft a nyeresége, 1865-ban 4 249 763 Ft-ra növekedett a forgalmi összeg, és 16519 Ft volt a tiszta nyereség.7 Az 1857-ben induló Győri Közlöny c. lap „Mi lesz belőlünk" c. cikkében arról írt, hogy Győr a kereskedőváros a nagy élénkség mellett is csak kezdetén van a szebb jövőnek. „Nem beteg ugyan, de lábadozónak lehet tekinteni. .. „ Vizeink e hatalmas erek rendetlen keringésében vannak, de a baj olyan, melyen segíthetünk átvágások, kotrások által, hogy a Győrtől Gönyűig csavargó Duna-ágnak mostani szabálytalansága ne tegye kétségessé a közlekedést, mi a kereskedelemnek óriási hátránya. ” Ugyanezen sajtótermék 1857. december 3-i számában Győr jövendője címmel arról tudósított, hogy a városnak virágzó, fényes jövendője van. ,A vasúti összeköttetés már két világrészt hozott szomszédságunkba, ti. Hamburgot és Triesztet, melyek szabad kereskedelmi városok, a magyar termesztvényre nézve igen kedvező piacok. ” ,A külföld, mely mindig rá volt szorulva a magyar termesztvényre, nem is várja, hogy elébe vigyék, maga bejő és megveszi azt. Az első Zsenge gyümölcse a vasútnak, mely mint közlekedési vonal a fent említett két városig itt megy kérész-6 Mednarodni... 246. p. 7 Uo. 247. p.-215 -
