Sáry István: „A városszépítő” - Válogatott cikkek, tanulmányok Győr város és a megye múltjából (Győr, 2008)
A győri gazdaság és a közlekedés fejlődése
A győri gazdaság és a közlekedés fejlődése jelentkezett nagy súllyal, mert a hiányt az alföldi gabona egy ideig pótolta. A Bécs- Győr vasúttal ugyanis a Kisalföldről, Eszak-Dunántúlról, valamint a Délvidékről hajókon Győrbe érkezett gabona olcsó és gyors továbbszállítása vált lehetővé. A vasút megnyitása után a forgalom növekedése, a kereskedelmi élet rendkívüli fellendülése tapasztalható Győrött. Ugyanekkor a városvezetésnek nagy feladatokat kellett megoldania. Az 1850-es évek második felétől a Mosoni-Duna Győr-Gönyű közti szakaszának feltöltődése inkább veszélyeztette a hajóforgalmat. A kereskedelmi érdekek védelmére a győri kiskereskedők 1856-ban Kereskedelmi Gyűlde néven társaságot hoztak létre, amely a hajózás biztosítását és a közlekedési viszonyok javítását tűzte ki célul. A társaság több ízben is kérte a város tanácsát, hogy gondoskodjon a Duna kotratásáról, s e célra a Győrbe érkező hajóktól szedjen egy meghatározott összeget. Indokolásukban felhozták, hogy „Győr városi kedvelőfekvésénélfogva a magyar haza egyik kitűnőbb és fontosabb kereskedelmi városai közé számítható lévén”, a kereskedelmi előmozdításért a hatóságnak kötelessége mindent megtenni.5 Felhívták a városi tanács figyelmét arra, hogy az „anyahajók” csak magas vízálláskor képesek Győrig feljönni, máskor kisebb hajókra kell a terményt átrakni. Egy anyahajóhoz két db ürítő hajó kell, s ez mintegy 280 Ft többletkiadást jelent. Ehhez hozzá kell még számítani a rakodómunkások fizetését, a várakozási, késedelmi költségeket, melyekkel együtt a kiadás, illetve a veszteség 400 Ft. A tanács elfogadta a javaslatot, s a Győri Első Takarékpénztártól 30 000 Ft kölcsönt vett fel a kotrási munkák elvégzésére és a hajókon Győrbe érkező gabona után mázsánkén ’A krajcár szedésére hozott határozatot. A Duna kotrását 1862-ben fejezték be.6 A kereskedők összefogására és állandó éberségére nagy szükség volt, mert 1861-ben a Buda-Kanizsa-Pragerhof-i vasút megépítésével a forgalmi irányt jelentősen módosító első komoly versenytárs is megjelent, s ez Győrött azonnal éreztette hatását. A cs. Kir. Osztrák hitelintézet pl. — a város marasztaló kérelme ellenére — az üzleti pangásra hivatkozva Sziszekbe helyezte át székhelyét. Győr közvetítőkereskedelmi forgalma az 1850-es évek végén jutott a csúcspontra. Ezután fokozatos és erőteljes csökkenése figyelhető meg.7 Év A Győrbe érkezett hajók A szállított gabona száma mennyisége 1858 817 6 millió 303 833 mérő 1860 744 4 millió 909 297 mérő 1862 425 3 millió 048 185 mérő 5 GYVL Győr város tanácsának iratai II. 1520/1856. sz. 6 U.o. 7 GyMSMGyL Győrvidéki Gazdasági Egyesület iratai 1862. december 20.-209-
