Sáry István: „A városszépítő” - Válogatott cikkek, tanulmányok Győr város és a megye múltjából (Győr, 2008)
A közoktatás ügye
A közoktatás ügye mellett képlett egyéneket — pedig az iskolának lelke a jó tanító. '59 A fizetés csekélysége következményeként előfordult, hogy egyes községekben hónapokig, vagy évekig nem volt tanító. Csikvánd községben például 1873-ban a következő állapotok uralkodtak: ,A kath. hitközség, mely többnyire zsellérekből, napszámosokból s cselédekből áll, oly szegény, hogy egy tanító eltartására teljesen képtelen. Zalka János győri megyéspüspök 1868-iki évben vett ugyan egy Zsöllér házat iskolának az egyházközség részére, de a házjelenleg is bérbe adva van, s a bérlő Kozma György kőműves mester tanítja téli időszakon át néhány hónapig a kath. gyermekeket. A tanítói képesítést tekintve 1872-ben Győr megyében 40 oklevél nélküli tanító tanított. Főleg ezek képzésére, valamint az új módszertan megismertetése céljából került sor póttanfolyam beindítására. A tanfolyam Vargyas Endre vezetésével 1872 augusztusában nyílt meg, melyen a megye 153 tanítója vett részt. A jelenlevők hat héten keresztül, napi hat órán át ismerkedtek meg a köteles tárgyak előadásának módszertanával. Vargyas Endre beszámolója szerint a „tanítók belátva az ügy nagy horderejét kezdettől végig naponként hat órán át kitartó szorgalommal a legnagyobb érdekeltséggel hallgatták az előadásokat. A tanfolyam befejeztével a jelen levő tanítókat Vargyas Endre 1872. szeptember 18-án az ipartanoda helyiségében értekezletre hívta össze, s ezen vetette fel egy általános tanítóegylet megalakítását. A szervezés további lebonyolítására 20 tagú bizottságot választottak. Győr megye tanítóinak száma volt 1873-ban: 174. Ebből képesített: 148. Nem képesített: 26. Rendes tanító: 147. Segédtanító: 27. 59 60 61 59 Győri Közlöny (1874) június 11.47. sz. 60 Uo. 61 Uo. (1872) szept. 22. 76. sz.-203 -
