Sáry István: „A városszépítő” - Válogatott cikkek, tanulmányok Győr város és a megye múltjából (Győr, 2008)
A városszépítő
A váross^építő Belvárosi történelem Évekkel ezelőtt vetődött fel egyesületünkben az egykor a várost díszítő, s a lakosság tájékoztatására szolgáló időjelző torony újraépítésének gondolata. Akkor a magas kivitelezési költségek miatt lekerült a napirendről. Napjainkban ismét föléledt, s egyre szélesedik azoknak a tábora, akik összefognak a torony felállítása érdekében s társadalmi munkával is készek hozzájárulni felépítéséhez. Talán nem érdektelen idézni, hogy mikor és milyen körülmények között született meg — a ma már sajnos nem látható — szép kivitelű időjelző torony. A múlt század végén a városi tanács a nagyvárossá fejlődés időszakában nagyon jelentős összegeket áldozott közterek, parkok rendbehozására, díszítésére. Többek között a századforduló táján került sor a városház előtti park kialakítására, a kettős Rába híd közötti tér mintaszerű parkosítására, az Erzsébet liget létrehozására és még sorolhatnánk azokat a területeket, amelyekből zöldövezetet alakítottak ki. A városrendezés, városszépítés keretében született meg a várost díszítő időjelző torony megépítésének terve is. A kezdeményező az az Egerváry József városi törvényhatósági bizottsági tag volt, aki 20 évvel korábban új városháza építésére is javaslatot tett. Az egyik közgyűlés szünetében azzal az előterjesztéssel fordult társaihoz, hogy a polgárok hasznos tájékoztatása és a városi élet vonzerejének növelése céljából nagy szükség lenne egy időjelző oszlop felállítására. Ötlete általános helyeslésre talált. A városi tanács azonnal megbízta a műszaki hivatal vezetőjét egy terv- és költségvetés elkészítésére, valamint alkalmas hely kijelölésére. Ódor István városi főmérnök már 1900. január 9-én a tanács elé terjesztette a kiválasztott hely helyszínrajzát, az építmény költségvetését és a Csányi Károly műépítész által készített építési tervet. Az építmény helyéül a Rába kettős híd jobb part hídfője melletti területet jelölték meg. Itt építendő fel egy 60 cm magas mesterséges dombos, tégla alapfalú és faragott kő alapzaton, a fából készült mázolt házikó, nyitható üvegajtókkal és benne a megfelelő műszerekkel. A házikó tetőzete horgany bádoggal fedett, s felette széljelző nyer elhelyezést. Az építmény körül másfél méter széles aszfaltjárda építésére kerül sor, s innen három lépcső vezet fel a toronyhoz. A díszes, csúcsíves torony magassága 9 méter. A tervezett kiadásokat 2721 koronában állapították meg. A városi tanács ezügyben megkereste a göttingai meteorológiai eszközök gyárának igazgatóját, Wilhelm Lambrechtet is, aki tájékoztatást adott az idejelző torony formájáról és műszereiről. A városi műszaki hivatal a megfelelő tájékozódás után a birtokában levő tervek alapján kivitelező, illetve a meteorológiai eszközök beszerzésére vállalkozó személyek után nézett.-20-
