Sáry István: „A városszépítő” - Válogatott cikkek, tanulmányok Győr város és a megye múltjából (Győr, 2008)
A közoktatás ügye
A közoktatás ügye tanalap több milliónyi értéket képvisel talán nem éppen kivihetetlen, így aztán a felekezeti iskolák tanítóit is ott, ahol azpk méltányos díjazása a felekezet erejétfelülmúlja, államsegélyben lehetne részesíteni, annyival is inkább, mert a felekezeti iskolák is csak a hazának nevelnek polgárokat. ” A továbbiakban javasolják, hogy a „statisztikailag kimutatott iskolahiány államköltségen felépítendő iskolák felállításával pótoltassák, és hogy egy-egy nagyobb kerületben minta iskolák szereztessenek. ,<t6 Tanulságok levonása céljából érdemes figyelembe idézni, hogy az ellenzéki tisztikar és bizottmány még az állami felügyelet elégtelenségében és a „hifelekezetek félsgeg eljárásában” látta a bajok fő okát és jelentős működést fejtett ki a közös iskolák érdekében. A Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumhoz intézett feliratban az új bizottmány már a fennálló viszonyok fenntartása mellett foglalt állást, melyen javítani úgy lehetne, ha a hitfelekezeti iskolák államsegélyben részesülnének. A megye törvényhatósági bizottságának megváltozott magatartása a továbbiakban az állam és egyház közötti viszony rendezése kérdésében még inkább kifejezésre jutott. Községi, közös iskolák létesítésére irányuló törekvések A népiskolai törvény életbe lépése idején Győr megye 105 népiskolája kizárólag felekezeti jellegű volt. Igazgatásukat a helyi lelkészek végezték, felügyeletileg pedig a körzetileg illetékes egyházi tanfelügyelő alá tartoztak. Az iskolák többsége a katolikus hitfelekezet kezében volt. Felekezeti iskolának községivé nyilvánítására az első adatot 1869-ből találjuk. Győr megye bizottmánya átiratban 1869. október 5-én értesítette a tanfelügyelőt, hogy Nagy-Écs község katolikus iskoláját hitfelekezet nélkülinek nyilvánította. Röviddel a történtek után a községben tűz ütött ki s annak az iskola is áldozatául esett. A község, miután a patronátus részéről segélyt nem remélt, államsegélyért folyamodott. A bizottmány a földesúr meghallgatása mellett előzetes vizsgálatot rendelt el, s arra a meggyőződésre jutott, hogy a község sem az iskolát, sem a tanítót és 1 szükségelt segédtanítót ellátni nem képes. „Figyelembe véve, hogy a felállítandó iskolájukat közösnek nyilvánították, valamint, hogy ilyen szépszámú növendékeket egy egész ^len át iskola nélkül hagyni nem lehet, >W1 a VKM-hez intézett felterjesztésében az iskolának államsegélyben való részesítését javasolta. A vallás- és közoktatásügyi miniszter leiratában törvénytelennek minősítette a község eljárását, mivel az iskolaépületet a földesúr vásárolta és adta iskolai célra. Annak jellegén pedig egyoldalú változtatást eszközölni nem lehet. Miután az iskola még hitfelekezetinek tekintendő, így államsegélyben nem részesíthető. A megyebizottmány további intézkedés céljából egy választmányt küldött ki, mely 1870. május 3-án adta be jelentését. A kiküldöttek közölték, hogy a község saját költségére a gyermekek iskoláztatásáról már gondoskodott és lakosai kijelentették, hogy „a közös iskola iránt a megye 46 47 46 GyMSMGyL Győr megye közgyűlési iratok iratok 9/1873. sz. 47 Uo. Győr megye bizottmányi iratok 530/1869. sz.- 196-
