Sáry István: „A városszépítő” - Válogatott cikkek, tanulmányok Győr város és a megye múltjából (Győr, 2008)
A közoktatás ügye
A közoktatás ügye kerületi iskolatanácsok szervezésével egyidejűleg került sor országszerte az állami felügyelet kiépítésére. Miután szakképzett tanfelügyelőkben nagy hiány mutatkozott, átmenetileg több megye összevonásából jött létre egy-egy tankerület, így került Esztergom—Komárom—Győr megyék tankerületének élére 1869. április 24-én Környey János királyi tanácsos, tanfelügyelő. Környey János képzettségéhez és az ügy iránt tanúsított haladó magatartásához nem fér kétség. Ezt egyébként első leirata is tanúsítja, melyben hangsúlyozta, hogy „nem foltozgatva, nem kétes sikerű palliativ szerekkel tatarozgatva, hanem egész határozottsággal, eréllyel és gyorsasággal kell népiskoláinkat az 1868:38 te. által megszabott követelmények színvonalára’50 emelni. Miután azonban állandó tartózkodási helye Buda volt, a nagy kiterjedésű tankerület népiskoláit meglátogatni nem tudta, így működése kizárólag arra korlátozódott, hogy felhívásaiban, leirataiban ébresszen a tanügy iránt érdeklődést. Ilyen eljárás után komoly változás természetesen nem volt várható. Ezt bizonyítja a pusztai járás főszolgabírájához intézett leirata is. Ebben beszámol arról, hogy a népiskolai törvény végrehajtása tárgyában kiadott utasítást a községek részére még júniusban megküldte, mégis azt tapasztalta, hogy az iskolakötelesek összeírása a tanév megkezdése után sem történt meg. ,jlekintettel arra, bogy a népoktatás előmozdítása a legfontosabb és legsürgetőbb ügyek közé tartozik; tekintettel arra, hogy a népoktatási törvény végrehajtása körül mindjárt kezdetben könnyelmű mulasztások történnek, a népnek ez iránti különben is általános indolentiája miatt a népoktatás javítására irányzott törekvések igen könnyen egészen sikertelenek maradnak. ” Ezért kéri a főszolgabírót, hogy a „hazánk, nemzetünk jobblét a érdekében oly végtelenül fontos népoktatás előmozdításáért tegyen meg mindent, amit nagy befolyású hatáskörében tennie lőhet. ’51 A beiskolázásnál fennállott hagyományos mulasztásokat természetesen egy csapásra felszámolni nem lehetett. A népiskolai törvény hatása azonban már 1869-ben érezhető volt. A községek gondjait nagyobbrészt iskoláik javítása, valamint az időközben leégett, vagy tönkrement iskolák felépítése foglalkoztatta. Miután több községben a kát. hitfelekezeti iskolákat községi vagyonból tartották fenn, ez ügyben számtalan megkeresés érkezett a megye bizottmányához. Ezekben a községi alapok terhére kölcsönfelvételek jóváhagyását kérték. A bizottmány a kérelmek jóváhagyása elé nem gördített akadályt s ezzel hozzájárult ahhoz, hogy új iskolák épüljenek és a tűzveszélyes, nádfödeles iskolák száma csökkenjen. A közigazgatási hatóságoknak az iskolaügygyel kapcsolatban egyéb vonatkozásban is akadt teendőjük. Ez általában a következő ügyekre terjedt ki: tanító és jegyzői állomások lehető elkülönítése, vegyes hitfelekezetű községekben a hitfelekezetek részére nyújtandó községi szolgáltatások arányos megosztása, tanítói illetmények behajtásánál segítkezés, tankötelezettség biztosítására irányuló konkrét intézkedések. A népiskolai reform végrehajtásának első évi munkáját így, szinte kizárólag a közigazgatási hatóság viselte. A tanfelügyelő távollétében az iskolatanács irányítás nélkül maradt s rá háruló feladatoknak eleget tenni nem tudott. A megyebizottmány a törvény értelmében hiába várta a tanfelügyelőnek és iskolatanácsnak eddig végzett munkájáról jelentését, erre egyelőre még nem került sor. Ennek szorgalmazása érdekében 1870. március 8-án felterjesztést intézett a VKM-hez, mely- 30 31 30 GYVL Győr város polgármesteri elnöki iratok 174/1869. sz. 31 GyMSMGyL Pusztai alsó járás főszolgabírói iratok 1082/1869. sz.- 190-
