Sáry István: „A városszépítő” - Válogatott cikkek, tanulmányok Győr város és a megye múltjából (Győr, 2008)
A közoktatás ügye
A közoktatás ügye mellett azonban fogyatékosságai is szembetűnőek voltak, így például az iskolák hitfelekezeti kezelése továbbra is megmaradt s a törvény csak végső rendelkezésként adott lehetőséget közös iskolák létesítésére. Állami iskolák építése, pedig a kormány errevonatkozó költségvetése alapján várható nem volt. A népiskolai törvény végrehajtására irányuló törekvések Győr megye közigazgatási hatósága a törvény végrehajtására vonatkozó első miniszteri leiratot 1869 áprilisában vette kézhez. Ebben Eötvös József vallás- és közoktatásügyi miniszter hangsúlyozta, hogy a „nemzet közművelődésének érdeke sürgetően igényli a népiskolai közoktatást szabályozó 1868: XXXVIIl-ik törvénycikk életbeléptetését”A mely munkában a megyebizottmány első teendője a tankerületi iskolatanács tagjainak megválasztása, „hogy a megye területén a közoktatás rendezése azonnal a megye közönségének is befolyásával és közreműködésével is kezdessék meg. ’23 24 A bizottmány 1869. május 3-i közgyűlésén foglalkozott a leirattal és a megye százezret meghaladó lakosa után az iskolatanács tagjainak létszámát huszonötben állapította meg. Ebből öt tagot az aránynak megfelelően a város volt hivatott delegálni. A névjegyzék összeállítására Szabó Kálmán első alispán elnöklete alatt Karsay Sándor superintendens, Goda Lajos, Hupka Ferenc kanonok, Liszkay József lelkész, Krisztinkovich Ede tiszti főügyész, Tóth Lstván plébános és Weidmann Adolf bizottmányi tagok részvételével választmány küldetett ki. Ennek javaslata alapján a hitfelekezeti hovatartozás figyelembe vétele mellett 1869. május 25-én a következő tagokból alakult meg az iskolatanács; római katolikusok: Szabó Kálmán első alispán, Bezerédy Kálmán, Békeffy Ferenc, Gyapay Dénes, Goda Lajos, Hupka Ferenc kanonok, Illés Endre szolgabíró, Kuppis Károly plébános, Krisztinkovieh Ede főügyész, Lengyel Sándor központi gyám, Tóth István plébános, gróf Zichy Ottó. Evangélikusok: Enessey Kálmán első aljegyző, Karsay Sándor superintendens, Kiss Sándor főjegyző, Matkovich János másod alispán. Reformátusok: Liszkay József lelkész, Saáry Miklós szolgabíró, Szalacsy József. Város részéről: Balogh Kornél, Karvassy Kálmán, Kovács Pál, Schiebinger Emil. Izraeliták részéről: Weidmann Adolf. Mielőtt az iskolatanács összetételével és a közigazgatási hatóság iskolaügyi tevékenységével tovább foglalkoznék, annak megvilágítása érdekében szeretném röviden vázolni a bizottmány és tisztikar működését, politikai magatartását. A megyei önkormányzatok helyreállítása után Győr megye 1861-és bizottmányi tagjai 1867. április 29-én tartották első közgyűlésüket. Ezen határozat született, hogy az új tisztikar megválasztása a bizottmány összes tagjának közreműködésével fog megtörténni. A választásra 1867. május 1-jén került sor, melynek eredményeként Szabó Kálmán alispán továbbra is megtartotta tisztségét. A tisztikar többi tagja egy-két kivétellel szintén az ellenzék köréből került ki. A megválasztott tagok ez után esküt tettek, hogy a rájuk bízott hivatalt „az 1848-iki törvényekkel kifejtett magyar törvények értelmében 23 GyMSMGyL: Győr megye bizottmányi jkv. 234/1869. sz. 24 Uo.- 188-
